Hírek

A mikrobás fermentáció egy új, ígéretes szelete a bioüzemanyag kutatás területének, ám a Berkeley csapatának még ez sem elég. Mint Christer Jansson biokémikus elmondta, a céljuk, hogy a dohányból kinyert szénhidrogén molekulákat néhány lépést átugorva alakítsák át olyan üzemanyaggá, ami használatra kész helyettesítõje a kõolaj alapú üzemanyagoknak. 

„Ki szeretnénk kerülni az olyan késõbbi folyamatokat, mint a fermentáció, és közvetlenül a növényben létrehozni az üzemanyagot. Miután szétmorzsoltuk a biomasszát, kinyerhetjük a szénhidrogén molekulákat, hogy aztán ezeket is rövidebb molekulákká morzsolva benzint, gázolajat vagy kerozint állítsunk elõ.” - állítja Jansson.

Hogy a folyamat költségkímélõ legyen, a csapatnak egy olyan dohányfajtát kell létrehoznia, amely rendkívül hatékony módon használja fel a napfényt, és alakítja át ezáltal a szén-dioxidot szénhidrogén molekulákká. A dohányt cianobaktérium génekkel akarják dúsítani, amely mikroba már amúgy is komoly hírnévnek örvend az alternatív üzemanyagok terén.

A dohány jelenleg egyre nagyobb figyelmet kap a bioüzemanyag kutatók körében. A Maryland-i Egyetem például egy vírusbefogadó dohánytörzset szeretne felhasználni üzemanyagcellákhoz és akkumulátorokhoz. A Közép-Floridai Egyetemen Henry Daniell kutató egy másik úton elindulva olyan dohány enzimeken dolgozik, melyek segítenek átalakítani a fás biomasszát etanollá. A cél olyan eljárás kidolgozása, mely sokféle alapanyag esetén is mûködik, lehetõvé téve, hogy a finomítókban kihasználják az olyan helyi erõforrásokat, mint például a floridai narancshulladék.

Mint emberi fogyasztásra alkalmatlan bioüzemanyag termény, a dohány kitûnõen illeszkedik Obama elnök tavaly nyáron meghirdetett nemzeti kezdeményezésébe, amely társulva az Egyesült Államok Mezõgazdasági Minisztériumával, a Haditengerészettel, valamint az Energiaügyi Minisztériummal, minél több bioüzemanyag forrást vonna be a termelésbe.

A dohány egyébként is elõnyt élvez az olyan nem fogyasztható bioüzemanyag terményekkel szemben, mint az elefántfû vagy a  gomborka. Mivel már amúgy is elegendõ terület áll rendelkezésre a dohánytermeléshez, felesleges új termõterületek létrehozása. Bár a fent említett növények szívósak, és élelmiszer ipari termények számára alkalmatlan talajon is termeszthetõk, az eljárás olyan problémákat is felvet, mint a talajvesztés vagy a szállítási infrastruktúra kérdése.

Ami a mezõgazdasági földhasználatot illeti, ez az élelmiszertermõ területek számára sem lenne nagy a veszteség, hiszen a dohány a szárító épületekbõl rögtön a bioüzemanyag finomítóba kerülne. Természetesen a cigaretta ára a belföldi kínálat csökkenése miatt gejzírként tör majd fel, de legalább lesz minek örülnie a Betegség Ellenõrzési Központnak.

Forrás: (Aiolus News)

„Juventus ventus” – mondták a rómaiak, amelyet „ifjúság bohóságnak” szoktak fordítani, holott szó szerint „szeles ifjúság” – azaz olyan, aki nem bír egy helyben maradni…

Az Ezeregyéjszakából, a Bagdadi tolvaj történetébõl ismert gonosz Dzsaafar herceg a szeleknek is parancsolni tud hatalma tetõpontján, de amikor eljön a végzet órája és a szelek szárnyán menekülni akar, cserbenhagyják õt és elpusztul. Mary Poppins a „keleti széllel” érkezik, hogy rendet tegyen egy zûrös családban, és a szél megfordulás jelzi, hogy elvégezte munkáját és mehet tovább.

Költõk, dalnokok, modern énekesek idézték a szelet, mint a változó idõk jelképét. Shelley Óda a Nyugati szélhez címû költeménye (1819) a XIX. századi forradalmakat prófétálta. Bob Dylan 1963-ban azt énekelte, hogy „a szélben a válasz” („the answer is blowing in the wind”), és a dal himnuszává lett a II. világháború után született nemzedéknek, amely miután kérdéseire nem kapott választ az apáktól, új válaszokat keresett. 1989-ben a német Scorpions együttes Winds of change (Változás szelei) címû dalával köszöntötte a berlini fal leomlását.

Számos nyelvben a fúvós hangszereket kapcsolatba hozzák a „szél” szóval, angolul nemes egyszerûséggel „winds”-nek nevezik õket. Ugyancsak sok nyelven jelzik a négy égtájat „négy széllel”, és magyarul is mondják: „a szélrózsa minden irányába”.

Édes anyanyelvünk, a magyar népi kultúra is jó barátságban van a széllel. „Tavaszi szél vizet áraszt” – mondja egyik legszebb virágénekünk, de a vándorok és a ballagók is így énekelnek: „Fúdd el, jó szél, fúdd el, hosszú útnak porát…”. És hány mondás, közmondás szól a szélrõl! „Aki szelet vet, vihar arat” – vagyis aki felkavarja az állóvizet, számolhat azzal, hogy ott fû nem nõ… ”Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” – nem tudjuk, mi történt, de valami egészen biztosan megmozdult. „Mi szél hozott?” – kérdezzük az érkezõtõl.

Akinek „kifogják a szelet a vitorlájából”, az nem tud cselekedni, mert elvesztette tettének mozgatórúgóit, ellenben akinek jó „hátszele” van – akár szó szerint, akár átvitt értelemben – az nem tekinthetõ hátrányos helyzetûnek. A „szélcsend” nemcsak a vitorlásoknak rossz, hanem azoknak is, akik szeretik, ha zajlik az élet. De még a „csapja a szelet” is valami újra hívja fel a figyelmet, elvégre az udvarló férfi azt akarja bebizonyítani imádata tárgyának, hogy õ valami mást ad, mint amit a nõ eddig kapott. És ha látunk egy futót, egy futballistát, akinek az ellenfelek többnyire csak a hátát látják, mint mondunk rá? „Szélvészgyors!”. 

A szél: mozgás. A szél: változás. A szél: megtisztulás. A szél: energia. Így van ez napjaink változó világában, amikor a legfontosabb kérdés fenntarthatóságunk.

Forrás: (Aiolus News)

A Kautéla Zrt. korlátozott ideig bevezetõ árkedvezménnyel és grátisz szolgáltatásokkal várja azokat a magyar és külföldi vállalkozásokat, közösségeket, önkormányzatokat, akik komolyan fontolgatják, hogy megújuló energiába fektetve takarítanák meg energiaköltségeik jelentõs részét. Az NRGens család elsõ tagjának, az NRGens50 nagyteljesítményû, kontinentális szélviszonyokra tervezett szélturbinájának gyorsan híre ment, és nap mint nap számtalan megkeresés érkezik a zöldenergia rendszerekkel már másfél évtizede foglalkozó magyar vállalkozáshoz. Érdemes tehát sietni annak, aki kedvezményesen kíván hozzájutni a „hazai szelek királyához”.

Forrás: energiacentrum.com/Aiolus News

A kutatás vezetõje meg van gyõzõdve arról, hogy a metán hamarosan helyettesíteni fogja a hidrogént.
„Hosszú évek óta dolgozunk azon, hogy hidrogént állítsunk elõ a napenergia segítségével, de ez olyan gáz, amelyet nehezen lehet tárolni, szétosztani. Ezért koncentrálunk most a metánra, amelyet könnyû üzemanyagként használni” ’- nyilatkozta.

A metán elõállításához a svéd csapat a hidrogénhez használt technológiák eredményeibõl indultak ki. A vízmolekulákból különválasztották a hidrogént és az oxigént, majd a hidrogént elegyítették a széndioxiddal és létrejött a metán. Ezek a reakciók - mondták a kutatók - fotokatalizisen keresztül valósulnak meg a napenergia segítségével, amely vegyi energiává változik egy katalizátoron át, amely akkor mûködik, amikor ráirányul egy megfelelõ hosszúságú fényhullám.

Forrás: Aiolus News

E célból született meg a smart grid rendszer, amely a fogyasztás tudományos megfigyelését köti össze a decentralizált energiatermeléssel és elosztással. Ebbe a rendszerbe kapcsolódik be az Ecogrid elnevezésû európai projekt, amelyben 16 partnercég vesz részt, s amely kísérletet folytat az intelligens elektromos hálózatoknak a változó megújuló forrásokkal való kapcsolatáról. (Aiolus News)

A Balti-tengeren, Koppenhágától 160 km-re lévõ dán Bornholm szigeten telepített szélturbinának köszönhetõen a szükséges elektromos áram 50 %-át tudják elõállítani. Mivel a szigeten mûködik egy teljesen önálló elektromos rendszer, amely összeköttetésben van a kontinenssel, ideális helyszín az innovatív kutatások, tesztelések és a fejlett technológia megfigyelése számára. Miután kikísérletezték a szélerõmû által, különösen a szeles napokon termelt energiafelesleg elraktározását, Bornholm egy új energia projekt számára nyújt lehetõséget. Az Ecogriden keresztül arra kérik a sziget 2000 lakosát, hogy a szélcsendes idõkben csökkentse energia fogyasztását, Cserében az intelligens ellátó rendszer segítségével, csökkenthetik villanyszámláikat. A résztvevõk számára rendelkezésre bocsátanak egy olyan készüléket, amely idõben ad tájékoztatást a fogyasztóknak, lehetõvé téve, hogy automatikus módon elõre programozhassák áramigényeiket.

Forrás: Aiolus News

 Júniusban két amerikai repülõgép használt biokerozint: egy Gulfstream G 450 Rolls-Royce motorokkal a Honeyvell-tõl és egy Jumbo B-747-8 Cargo General Electric motorokkal a Boeingtõl. Mindtkét gép a francia Le Bourget-n szállt le egy légi szalon alkalmával. Az elsõ 50 %-ban, a második 15 %-ban használt olyan zöld üzemanyagot, amely a magvas gomborka nevû növénybõl származik.

Forrás: Aiolus News

Az elsõ egyedileg átalakított, CNG-vel hajtott (Compressed Natural Gas, sûrített földgáz)személygépkocsi tesztüzeme tavaly augusztusban kezdõdött el. A kedvezõ tapasztalatok után idén szeptemberben további nyolc CNG-s kishaszongépjármûvet helyeznek üzembe. Tervek szerint a flotta évrõl évre újabb metángázzal hajtott gépkocsikkal bõvül majd.

Tõmondatokban így foglalható össze a szennyvíziszap és a biometán története, de a CNG-flotta üzembe helyezését közel egy évtizedes munka elõzte meg. Felmerül a kérdés, hogy a viszonylag hosszú tervezési idõszak alatt miként lehetett nyomon követni a technológiai újításokat, és kiválasztani a "legzöldebb", ugyanakkor a leggazdaságosabb megoldásokat. 

- Az elõkészítõ munkák már 2002-ben elkezdõdtek, de a technológia akkoriban még messze nem tartott itt - idézi fel Arnhoffer András mûszaki igazgató. - Az akkori ismeretek szerint a szennyvíztelepen keletkezõ biogázból a legcélszerûbb villamos energiát elõállítani, a terveket is ennek alapján állították össze. A szennyvíztelep 2008-ra el is készült, ezzel egy idõben elkezdõdött a biogáztermelés is. A kedvezõbb közbeszerzési eljárás miatt a projekt költségvetésében maradt némi megtakarítás, így lehetõség nyílt további fejlesztésekre.

- A szennyvíztelep az akkori legmodernebb technológiával mûködött, a szennyvíziszapból áramot termeltek. Mi volt a következõ lépés?

- A biogáz tisztítása! - a rövid válasz után a mûszaki igazgató magyarázatot is ad. - Négy évvel ezelõtt Nyugat-Európában - fõként Svédországban és Angliában - hatékony módszerek terjedtek el a gáztisztításra. A biogáz 66-70 százaléka metántartalmú, közel 30 százaléka szén-dioxid, egy-két százalékban pedig kénhidrogént és szennyezõanyagnak minõsülõ összetevõket tartalmaz. A biogáz tisztítása után viszont a földgázzal azonos vagy jobb minõségû, tiszta gáz keletkezik, amely kevésbé szennyezi a környezetet. A másik fontos szempont volt, hogy ezzel a technológiával jelentõsen növelni lehet a biogázból villamos energiát elõállító drága gázmotorok élettartamát. Ha tiszta gázt engednek a motorokba, az üzemeltetési költséget is csökkenteni lehet, így már megtérül a beruházás és segíti a környezetvédelmi törekvéseket is. 

- Hogy lett a tiszta gázból CNG üzemanyag?

- Elkészültek a tervek a biogázból kivont szén-dioxid sûrítésére, és konkrét elképzelések voltak az értékesítésére is - folytatja Arnhoffer András. - A mûszaki elképzelés ugyan helyes volt, de mire a tervek megvalósulhattak volna, a környékbeli felvevõpiac - élelmiszeripari cégek, hûtõház, baromfifeldolgozó - megszûnt, így a nagy mennyiségû sûrített szén-dioxiddal már nem lehetett mit kezdeni. A technika fejlõdése azonban erre is választ adott. A tisztított biogázból kis módosítással a fölgázzal egyenértékû gázt kaphatunk, ami egyebek között a CNG-s autók üzemanyaga is. Egy tankolással 300-350 kilométert lehet megtenni, a CNG- és a benzinüzemû autó vezetése között egyébként nincs különbség…

A gáztisztítót Hollandiából szerezték be. Számítástechnikailag ugyan bonyolult, de gépészetileg egyszerû szerkezetrõl van szó. Megfelelõ karbantartással és a szükséges ciklikus felújítások elvégzése mellett akár 50 évig is használható.
Ha már szóba kerül a drága gépek beszerzése - és azt is tudjuk, hogy nem olcsó az üzemeltetésük sem - önkéntelenül is felmerül a kérdés: mennyi idõ alatt térül meg a beruházás.

A mûszaki igazgató szerint a környezetkímélõbb és gazdaságosabb üzemeltetés elõnyeit felesleges bizonygatni, ezért akkor is megéri, ha "ezen kívül egy forint gazdasági haszon sincs rajta". - Ha valaki ezt támogatás nélkül, saját pénzébõl valósítaná meg, hét éven belül megtérülne a beruházás - fejtette ki, hozzáfûzve, hogy a Zalavíz Zrt. gazdasági számításokkal dönti majd el, hogy a biogázt éppen villamos energia elõállításra fordítják, autóba tankolják vagy mennyiségi megosztás szerint mindkét célra használják.

Megfontolandó szempont az is, hogy a jelenlegi biogáz-elõállítási költségek mellett a benzinhez képest kevesebb mint harmadáron tudják tankolni az autókat.

- A tornyokat, a téli idõszakban a kazánokat évek óta a szennyvíziszapból nyert biogázzal fûtik, a biogázból nyert biometán - tiszta gáz - felhasználási lehetõségét pedig bõvíteni lehet - sorolja a lehetõségeket Arnhoffer András.

Mint hangsúlyozza, a szennyvíziszap kifogyhatatlan, mindig lesz utánpótlás. 

- A körforgás sem zárul le a biogáztermeléssel, mert a kezelt, tápanyagban dús szennyvíziszap a mezõgazdaságban tovább hasznosítható. Ma már egyre több környékbeli gazdálkodó ismeri fel, hogy lényegesen olcsóbb, ha mûtrágya helyett - természetesen a jogi korlátozások szigorú betartásával - szennyvíziszapot használ. Jogszabály rögzíti, hogy a szennyvíziszap nem alkalmazható közvetlen fogyasztásra termelt növényeknél - például paradicsom - vagy paprikaültetvényeken -, de jól hasznosítható a kukoricaföldeken. Tíz évvel ezelõtt még borsos árat kellett fizetni a gazdáknak, hogy befogadják, a termõföldjeikre engedjék a szennyvíziszapot, most már csak a szállítási költségeket kell fizetni. Öt éven belül akár "eladhatóvá" is válhat - fejezi be a gondolatsort a mûszaki igazgató.

Forrás: MTI

Elsõ lépésben a geotermikus energia közvetlen és hõszivattyús hõellátására a Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztályával együtt hirdeti meg a Geotermikus Energia Mesteriskolát.

Az egyéves képzésben résztvevõk elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek a geotermikus energiatermelés és -hasznosítás geológiai, energetikai, gazdasági és környezeti kérdéseirõl. Megismerik Magyarország geotermikus adottságait, a geotermikus energia földtani hátterét, kinyerési technológiáit, a mélyfúrást és kútkiképzést, a hévíztermelést és a geotermikus rendszerek áramlási és hõátviteli viszonyait. A geotermikus energia hasznosítása kapcsán a mesteriskola ismerteti a termálvíz közvetlen és a földhõ hõszivattyús hasznosítását, a hõszivattyúzás berendezéseit és energetikáját. A résztvevõk megismerkednek a közvetlen és a hõszivattyús megoldás több hazai példájával, a gazdaságosság, a támogatás és a környezetvédelem témaköreivel.

A mesteriskolai képzés 50-50% arányban elméleti és gyakorlati részbõl áll. A képzésben ennek megfelelõen egyetemi oktatók és gyakorlati szakemberek mûködnek közre. Az oktatási idõ 2 félév, félévenként 8 alkalommal 8 tanóra, összesen 128 óra. A képzés kezdete 2011. szeptember, befejezése 2012. június. A képzés keretében a résztvevõk két önálló feladatot készítenek. A sikeresen végzõk mesteriskolai oklevelet és 20 kreditpontot kapnak.

A mesteriskolai képzésre azok jelentkezhetnek, akik szakirányú mûszaki egyetemi alapképzésben vagy mesterképzésben szereztek diplomát. A mesteriskola programjáról és a jelentkezésrõl részletes tájékoztatás ITT TALÁLHATÓ. Jelentkezési határidõ: 2011. szeptember 15.

Forrás: e-gépész.hu

Jelenleg az EU áramfogyasztásának az 5,3 százalékát adja a szélenergia. Az EWEA Tiszta Erõ címû jelentése szerint az arány 2020-ra elérheti a 18,4 százalékot. A Szövetség saját bevallása szerint is meglehetõsen optimista ez a becslés, és elképzelhetõnek tartják, hogy csak 15,4 százalék lesz a szélenergia részesedése, ami közelebb áll a más forrásokból származó becslésekhez. A nemzeti megújuló energia cselekvési tervekbõl (EurActiv.hu 2011.01.05.) származó adatokat összevonva az EU energia szükségletének 14 százalékát fogja 2020-ban szélenergia fedezni. A Bizottság saját becslése szerint, amely az athéni mûegyetem E3M kutatólaboratóriuma által kifejlesztett PRIMES energia modellen alapszik, a szélenergiából származó áram a teljes fogyasztás 14,2 százalékát fogja fedezni 2020-ban.

Az EWEA elõrevetítése lényegesen a késõbbi idõszakra nézve tér el a többi becsléstõl, amikor 2030-ra 28,5 százalékra, 2050-re pedig 50 százalékra teszik a szélenergia potenciális arányát az áramellátásban. A kissé radikális célokat részben magyarázza, hogy ezek kizárólag az áramfelhasználás arányára vonatkoznak, a két igen jelentõs nettó energia felhasználó, a távfûtés és a közlekedés figyelembe vétele nélkül. Az EWEA szerint a célok teljesülése esetén a megújuló energia aránya az áramtermelésben a jelenlegi 19 százalékról 34 százalékra emelkedne 2020-ra és 100 százalékra 2050-re. A Társaság véleménye szerint a célok csak akkor teljesíthetõek, ha a döntéshozók megteremtik a megfelelõ feltételeket.

Justin Wilkes, az EWEA igazgatója szerint az EU-nak 2020 utánra is meg kellene teremtenie a megújulók törvényi szabályozását. Az EurActivnak elmondta, hogy a következõ tíz évre megfogalmazott céloknak jótékony hatása van, de a 2020 utáni idõszakra is fontos lenne az új célok megfogalmazása. „A Bizottság idén véglegesíti az Energia Útiterv 2050 címû dokumentumot. Ez lenne a tökéletes lehetõség a 2020 utáni megújuló energia célok tisztázására is.” Wilkes hozzátette, hogy „a 2020 utáni szabályozási környezet megteremtése mellett, sürgõs szükség lenne az energia infrastruktúrába történõ beruházásra, hogy a szélenergiát szállítani lehessen a keletkezési helyérõl a felhasználási helyére, és hogy megteremtõdjön az EU egységes árampiaca.”

Magyarország 2011-ben elkészült Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve szerint a szélenergia befogadásának a villamos energia rendszer szabályozhatósága jelent korlátot és ez alapján „szélenergiából 750 MW kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni.” Ez azt jelentené, hogy a megújuló alapú villamos energiából származó áram közel 30 százaléka származna szélenergiából, a teljes bruttó energia termelésnek pedig körülbelül 3 százaléka. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság EurActivnak eljuttatott nyilatkozata szerint ez egy elég szerény célszám, mert a technikai potenciált és befektetõi szándékot figyelembe véve, akár a villamosenergia igény 8-10 százalékát ki lehetne szélenergia forrásból elégíteni. „Ameddig a megújulóknak nagyobb szerepet szánó politikai döntések nem jelennek meg a jogalkotásban és gyakorlatban, addig félõ, hogy még a 2020-as célszámokat sem fogja az ország teljesíteni."

Álláspontok

Az  Európai Szélenergia Társaság (EWEA) magyarországi tagszervezete, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság(MSZIT) véleménye szerint „ambíciózusak, de megvalósíthatóak az EWEA által jelzett  2050-es megújuló- és szélenergia célszámok. Az  EU 2050-ig, negyven éven belül át tudna állni közel teljes egészében megújuló energia alapú villamosenergia termelésre, melyben a szélenergia központi szerepet játszhat. A becslés és célszám megvalósítását ugyanis alapvetõen politikai döntés és nem fizikai potenciál kérdése. Egyértelmûen bizonyított ugyanis, hogy a kontinens rendelkezik kellõ mennyiségû megújuló energiával, ennek kihasználásához ezért politikai elkötelezettség, stabil, átlátható, valamint a megújuló energiák pozitív környezeti és ellátásbiztonsági és közép-hosszú távon érvényesülõ gazdasági hasznait  pozitívan figyelembe vevõ szabályozás kell, mely ugyanakkor megszünteti a tradicionális technológiák preferálását. Ha a jelen évtizedben elöregedés miatt amúgy is  lecserélendõ energetikai infrastruktúrát ezen célok figyelembevételével pótoljuk (egyre több megújuló és rugalmasabb rendszer), akkor negyven év alatt a teljes rendszert át lehet alakítani. Ezen folyamathoz valóban a hosszútávú célok rövidebb szakaszokra tagolására, a részcélok kötelezõvé tételére van szükség."

A társaság egyik A-321-es kereskedelmi gépe Hamburg és Frankfurt között közlekedve napi négyszer repül majd oda-vissza úgy, hogy egyik hajtómûvét kizárólag kerozin, a másikat kerozin és bioüzemanyag keveréke mûködteti.

A próba során azt vizsgálják, hogyan hat a bioüzemanyag a hajtómû élettartamára, ugyanakkor a várakozások szerint a tesztelés idõtartama alatt mintegy 1.500 tonna szén-dioxiddal kevesebb jut a légkörbe a hagyományos üzemanyagú mûködtetéshez képest.

A próbasorozat összesen 6,5 millió euróba kerül, a német kormány - egy kutatási programhoz kapcsolódva - 2,5 millió euróval száll be.

Forrás: Energiainfo/MTI

 “Elsõdleges feladatunk most, hogy végére érjünk a Nemzeti Energiastratégia megalkotásának” – mondta az államtitkár.

Napokon belül a kormány elé kerül ez a 2030-ig szóló átfogó stratégia. Elfogadása esetén õsszel az Országgyûlés is megtárgyalhatja – tette hozzá. Az államtitkár által vázolt menetrend szerint ezután a meglévõ pályázatokat a stratégiához igazítják, hogy ne szétaprózott pályázati források legyenek, hanem hatékony, a helyi közösségeket segítõ, a foglalkoztatást javító lehetõségek.

Az államtitkár a nap folyamán a Videoton cégcsoport vezetõivel is tárgyalt. Áttekintették, hogy a nagy múltú, gépgyártással és elektronikai termékek elõállításával foglalkozó cég miként kapcsolódhat be a zöldgazdaság fejlesztésébe, illetve az energetikai gépgyártásba.

Kiemelte: vannak olyan részterületek már ma is, amelyek alkalmassá teszik a Videotont a decentralizált energiatermeléshez szükséges technikai berendezések gyártására. Többek között a biogáz termelés és -hasznosítás területén rendelkeznek olyan szakmakultúrával, hogy az országszerte induló fejlesztésekben részt vegyenek.

Az Ország Szíve Klaszter az államtitkár szerint figyelmet érdemel, mert az önkormányzati társulások eddigi szokásaitól eltérõen nem elsõdlegesen a pályázati források után kutatnak, hanem a helyi erõforrások feltérképezését végzik el. Felmérik, helyben milyen természeti erõforrások állnak rendelkezésre, abból ésszerûen a jelenlegi technológiákkal milyen haszonra lehet szert tenni, s azt igazítják a helyi közösségek igényeihez.

Forrás: MTI

Amikor valamely energetikai rendszer hasznosságát értékeljük, napjainkban elsõdleges fontossággal kell figyelembe venni annak környezetvédelmi hatását. A földgáztüzelésre való áttérést követõen egyre inkább reflektorfénybe kerül a hõszivattyúk alkalmazása. Nem véletlen, hiszen az átlagosan 40 százalékos energiamegtakarításhoz olyan energiahordozót használ fel, amely nem növeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A hõszivattyús rendszer által kiváltott szén-dioxid (CO2) meghatározásánál egyrészt a közvetlenül kiváltott fosszilis tüzelõanyag révén megtakarított kibocsátás elkerülését kell figyelembe venni, másrészt a hõszivattyús körfolyamat munkavégzéséhez szükséges, befektetett energia fosszilis energiatartalmát kell értékelni. Ha ehhez a munkához villamos energia szükséges, akkor az országos energiamérlegekben villamosenergia-termelésre felhasznált primer energiahordozók arányából kiindulva értékelik az energiaegységre jutó globális CO2-terhelést, mert ekkor lokális CO2-terhelés nincs. A magyarországi erõmûvek tüzelõanyag-felhasználása és villamosenergia-termelésének adatai felhasználásával készült az 1. ábra, amely a villamos hõszivattyú alkalmazásának környezetvédelmi, energetikai és gazdaságossági indokoltsági tartományára ad szemléltetõ tájékoztatást. Az alábbi számítások jól szemléltetik, hogy a hõszivattyúk hány százalékban képesek megújuló energiaforrást hasznosítani. › Abban az esetben, ha a villamosenergia-termelés 70 százalékban megújuló energiaforrásból származik, és a villamos hõszivattyú átlagos fûtési tényezõje 4,0, az említett hõszivattyú 25 × 0,70 + 75 = 17,5 + 75 = 92,5 százalékban megújuló energiaforrást hasznosít. › Abban az esetben pedig, ha a villamosenergia-termelés 7,5 százalékban megújuló energiaforrásból származik (kerekítve ennyi volt Magyarországon 2009-ben a Magyar Energia Hivatal jelentése szerint), és a példabeli villamos hõszivattyú átlagos fûtési tényezõje ezúttal is 4,0, az említett hõszivattyú 25 × 0,075 + 75 = 1,875 + 75 ≈ 76,9 százalékban megújuló (légtermikus, hidrotermikus és geotermikus energia) energiaforrást hasznosít (2. ábra.)

Alkalmazási területek

A hõszivattyúk alkalmazhatók építmények fûtésére, hûtésére, de akár szellõzésére és használati meleg víz (HMV) elõállítására is (3. ábra).Beépítésük elõnyös, úgynevezett sugárzó fûtésekhez, nevezetesen a kis hõmérsékletû, melegvíz-üzemû központi fûtések, a felületfûtések: a nagy felületû radiátoros fûtés (a radiátor hõfoklépcsõi: 55/45 °C, majd 40/30 °C, a korábbi 90/70 °C és 75/60 °C helyett), mivel ezáltal az emberi természetnek leginkább megfelelõ hõérzet érhetõ el. Alkalmazásával padló-, fal- és mennyezetfûtés, az épületszerkezet temperálása is kedvezõen megoldható. A lakások rezsiköltségének jelentõs csökkentése érdekében hõszivattyús rendszerû padlófûtés vagy esetleg radiátoros fûtés a célszerû megoldás az új építésû szociális bérlakások létesítésénél. Az úgynevezett emberközpontú sugárzó fûtések esetében a helyiségben a levegõ hõmérséklete ugyanolyan komfortérzet mellett 2-3 °C-kal kisebb (hûtéskor nagyobb) lehet, és így 10–15 százalékkal kisebb lehet a fûtési-, hûtésienergia-fogyasztás. A hõszivattyús rendszerek egyaránt jól alkalmazhatók önkormányzati létesítményekhez, uszodákhoz, fürdõkhöz, középületekhez, lakó- vagy más szállásépületekhez, ipari és mezõgazdasági épületekhez: növényházakhoz, állattartási épületekhez; öntözõvíz-temperáláshoz; szárításhoz, valamint élelmiszer-ipari célokra, távfûtésre és távhûtésre. Országunk adottságai, nevezetesen napenergia- és földenergia-potenciálja, valamint magas színvonalú szellemi tõkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hõszivattyús technológia elterjesztésének. Ennek ellenére a hõszivattyúzás olyan technológia, amelynek magyar viszonyokra történõ kialakítása, különösen a szondás hõszivattyús berendezések esetében, még hiányzik. A nyugati fejlett technológiák hazai átvétele sajnos nem biztosítja önmagában a hatásos mûködést, mert eltérõk például a hidrológiai, geológiai, meteorológiai viszonyaink, épületeink hõszigetelése, központi fûtése. Így viszont piaci lehetõség adódik a hazai viszonyokra méretezett rendszerek kifejlesztésével, amelyeket akár exportálni is lehet. A technológia területén már ma is vannak magyar eredmények, például a Vaporline hõszivattyúcsalád-fejlesztés. Sok épületnél földhõszivattyú alkalmazásakor a hõleadók megváltoztatása és az elosztó csõvezeték cseréje is szükséges – például radiátor helyett fan-coil – a hõszivattyúval elõállított kis fûtõvíz-hõmérséklet miatt. Ez pedig jelentõs többletköltséget eredményez, ezért ahol hûtési funkcióra nincs igény, a hõtermelõ cseréje sok esetben elmarad. Az említett növelt hõmérsékletû hõszivattyúcsalád esetében például az elérhetõ fûtõvíz-hõmérséklet 62 °C, és a várható SPF = 4,1–4,5 magas hõfokszintû hõleadók esetén, a primer oldali cirkulációs szivattyúval számolva (a jelenlegi alacsony hõledókkal tervezett átlagos érték SPF = 3,0–3,5 helyett).

 A magyar vonatkozás

A hõszivattyú magyar vonatkozása, hogy Heller László közremûködésével kidolgozott kompresszoros hõszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében (Bautrend 2010. szeptember). Heller László magyar mérnökként, a világ energetikai közvéleménye számára tudományosan vázolta, hogy a hõszivattyút miként lehet az energetika egészébe illeszteni. Felhívta a figyelmet, hogy az erõmûvi hatásfok (ηerõmû) és a hálózati hatásfok (ηhálózat), valamint a hõszivattyú teljesítménysokszorozási tényezõjének (COP [kW/kW]), illetve a hõszivattyús rendszer átlagos fûtési tényezõjének állandó növekedése – ami a technika fejlõdésével feltétlenül bekövetkezik – folyamatosan javítani fogja a hõszivattyúk gazdaságosságát. A hõszivattyúk világméretû terjedésével napjainkban igazolódnak gondolatai (4. ábra). A hõenergetikával foglalkozó iskolateremtõ professzor elképzelései között szerepelt, hogy a magyar Parlamentet és a Mûegyetemet a Duna segítségével hõszivattyús fûtéssel lássák el, amely elképzelés nem valósult meg.

 Jövõkép

Gazdaságstratégiai kérdés is, hogy energiahatékonyságunkat mielõbb jelentõsen növeljük, kevesebb légkondicionálót, folyadékhûtõt és hûtõberendezést építsünk be hõszivattyúzási feladatra, készüljünk a vonatkozó EU-direktívák hazai bevezetésére, és minõségi hõszivattyús rendszerek épüljenek a magyarországi energiafogyasztók érdekében. A hõszivattyús rendszerek alkotóelemeinek fejlesztése, tervezése, gyártása és kivitelezése hozzájárulhat építõiparunk beindításához, a kis- és középvállalkozások fellendítéséhez, új munkahelyek létesítéséhez. Az Új Széchenyi Terv segítségével, egy hõszivattyús program kitörési ponttá válhat gazdaságunk dinamizálására. Idén, az Európai Unió magyar elnöksége idején tárgyalják az EU Duna Régió Stratégiáját, így lehetõségünk van egy hõszivattyú-program elindítására. A következõ tényezõk növekedése hozzájárul, hogy a hõszivattyús technika hazánkban is fejlõdésnek induljon:

•  munkahelyek száma,
• energiaárak (a szóba jövõ alternatív tüzelõanyagok árai)
• importhányad (energiahordozók, új eszközök és berendezések)
• a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés aránya,
• erõmûvi hatásfok (a magyarországi összes erõmûvi technológia hatásfokából és részarányából számítható, értéke a kezdetektõl fogva növekedik) – ma is és elõreláthatólag a jövõben is határozottan növekedik),
• hálózati hatásfok (szállítási és elosztási hatásfok, ez csak hosszabb távon növekvõ érték),
• a hõszivattyúk teljesítménysokszorozási tényezõje (a gazdasági verseny miatt növekvõ érték),
• a hõszivattyús rendszer átlagos fûtési tényezõje (a teljes hõszivattyús rendszer, beleértve a hõforrás/hõelnyelõ és a hõleadó/hõfelvevõ oldalt, az állandóan fejlõdõ megoldások eredményeként egy növekvõ érték),
• az épületek hõszigetelésének hatásossága,
• a felületfûtésbõl (padló-, fal- és mennyezetfûtés) és a nagy felületû radiátoros fûtésbõl adódó kisebb fûtési hõmérséklet,
• a központi fûtés és/vagy hûtés terjedése. Ezek a tényezõk a technika fejlõdésével folyamatosan javítani fogják a hõszivattyúk és a hõszivattyús rendszerek térhódításához a piaci feltételeiket.

Forrás: Bautrend.hu

A jelenleg társadalmi vitán lévõ nemzeti energiastratégiáról az államtitkár elmondta, hogy az évtized végéig még növekedni fog a földgázzal elõállított villanyáram mennyisége, de az erdõket eltüzelõ biomassza erõmûveket az idén már korlátozza az állam.

Az államtitkár a konferencián kifejtette: két éven belül fel kell újítani az energetikai gépgyártást, de ezt azokban a szegmensekben kell megtenni, ahol már van gyártási kezdemény és magyar kutatási eredmény is. Két területet jelölt meg: a biomassza tüzelõberendezéseket, valamint a napenergiás berendezéseket, vagyis a villamos energiát termelõ napelem-, valamint a meleg vizet elõállító napkollektor-gyártást.

Forrás: Index

Az autósok többsége is védeni akarja a természetet, ám csak akkor, ha ez nem jár jelentõs többletköltséggel számára. A négyezer megkérdezett az alacsony üzemanyagköltséget említette a villanyautók legfõbb erényeként, legnagyobb hátrányuknak pedig magas árukat tartja.

Egy másik tanulmány, amelyet a Deloitte LLP készített 12 ezer ember megkérdezésével, azt az eredményt hozta, hogy az amerikai autósok öt dollár/gallonos benzinárnál gondolkodnának el elektromos autó vásárlásán. Jelenleg az igen magasnak számító négy dollár közelében ingadozik a benzin átlagára az USA-ban. Az olcsóbban fenntartható, környezetbarát jármûvet keresõ vásárlók rövid távon a 6-8 liter/100 kilométer fogyasztású hagyományos autókat keresik, amelyek átlag ötezer dollárral olcsóbbak a hibrideknél.

Alakul a konnektorstandard

A villanyautók elterjedésének egyik fontos feltétele az egységes töltõrendszer kialakítása. Nem fordulhat elõ az, ami a mobiltelefonok esetén frusztrálja a felhasználókat, nevezetesen hogy ahány gyártó, annyiféle töltõ van forgalomban. A BMW szakértõinek tájékoztatása szerint az elmúlt években sikerült a korábbi húszféle megoldásról hétfélére csökkenteni a konnektorok és a dugók számát. Elõretör a Dongfeng A kínai Dongfeng autógyártó 2012-ben akarja megkezdeni az elektromos autók tömeggyártását, és tervei szerint 2015-ben már 100 ezer ilyen autót fog értékesíteni – jelentette a China Car Times. Kérdés, hogy ezeket mind saját márkája alatt dobja-e piacra vagy számos nyugati partnere – a Nissan, a Kia, a Peugeot, a Citroën és a Honda – egyikét-másikát is bevonja a fejlesztésbe.

 A tegnap elfogadott új bolgár törvény megváltoztatja a kormány azon korábbi kötelezettségét, hogy a megújuló energiából származó áramot magas szinten rögzített áron kell átvennie. Ez a szabályozás ugyanis a projektek számának ugrásszerû növekedéséhez vezetett. A projektek összegeként elõálló 6000 megawatt pedig bõven meghaladja az ország hálózati kapacitását. A jobb-közép kormány szerint Bulgáriának mindössze 2000 megawattra van szüksége ahhoz, hogy teljesítse az Európai Uniónak az Európa 2020 stratégiakeretében vállalt célokat, vagyis, hogy 2020-ra a teljes energiafogyasztás 16 százaléka megújuló energiaforrásból származzon.

A kormány szeretne valamilyen határt szabni a szél- és napenergia projekteknek, hogy az EU legszegényebb országában az energia árak elviselhetõ szinten maradjanak és így elkerüljék a általános elégedetlenséget. Az áram- és fûtésszámlák ugyanis a bolgárok bevételének jelentõs részét emésztik fel.

A rendszer felszabadítására tett erõfeszítésként az új törvény szerint a beruházónak tervezett megawattonként 50,000 leva (3 380 000 forint) bekapcsolási díjat kell fizetniük az elõszerzõdés aláírásakor. Az áram átvételi ára a szél- vagy napenergia park megépülésekor kerül rögzítésre, és nem az elõszerzõdés aláírásakor. Az új törvény csökkenti a kötelezõ átvétel idõtávját is, a napenergia esetében 25 évrõl 20 évre, míg a szélenergia esetén 15 évrõl 12 évre. Az energia-szabályozó hatóság fogja azt az éves kötelezõ átvételi árat rögzíteni június végéig, amit az átvett megújuló forrásból származó energia egységeiért fizetnek. A kormány szerint az új törvény távol fogja tartani a spekulánsokat és a projektek minél gyorsabb befejezésére ösztönzi a beruházókat ahelyett, hogy a szél- és napenergia panelek árának csökkenésére várnának.

A szél- és napenergia társaságok bírálták a változtatásokat, melyek közül nem egy az utolsó pillanatban alakult ki a parlamentben. Szerintük ezzel meggátolják a megújuló energia arányának növekedését és a már megkezdett projekteket is kockára teszik. Osztrák, spanyol, amerikai és német vállalatok tucatjai kezdtek új szél- és napenergia parkok építésébe. Az ország szélenergia kapacitása a 2008-as 103 MW-ról 336 MW-ra nõtt a tavalyi évben, míg a napenergia kapacitás 1,4 MW-ról 10 MW-ra változott az elmúlt két évben.

Nikola Gazdov, a bolgár napenergia szövetség elnöke szerint „Elvesztettünk két évet, arra várva, hogy ez a kormány támogatni fogja a megújuló energia fejlõdését. Most inkább azt látjuk, hogy az új projektek elõtt bezárja az ajtót.” A GERB kormányzópárt magas beosztású hivatalnoka szerint júniusban elõreláthatólag 30 százalékkal fogják csökkenteni a fotovoltaikus létesítményekbõl származó áram kötelezõ átvételi árát. A szélenergia esetén kisebb mértékû csökkentésre lehet számítani. Gazdov szerint a befektetõk nem a kötelezõ átvételi árak csökkentését nehezményezik, hanem a kiszámolhatóság hiányát. Ilyen körülmények között úgy kell a létesítményeket megépíteniük, hogy nem tudják elõre, milyen áron tudják majd az áramot értékesíteni.

Egy hivatalnok szerint a törvény jobban ösztönzi a biomasszából vagy hulladékból elõállított zöldenergia terjedését, mivel azok több munkahelyet teremtenek, mint a szél-vagy napenergia. Jelenleg Bulgáriában azonban nem mûködnek biomassza alapú erõmûvek.

Forrás: (EurActiv / Reuters)

 A BritNed kábel mérnöki csoda: 260 kilométer hosszan fut az Északi-tenger alatt, 23 ezer tonna, és magasfeszültségû egyenáram vezetékként sokkal nagyobb távolságra tud áramot szállítani, mint a "hagyományos" váltóáramú kábelek, amelyeken 80 kilométer után veszteség keletkezik.

A BritNed az angliai Isle of Graintõl majdnem Rotterdamig fut. Azért tartják forradalminak, mert ha ilyen kábelekkel hálóznák be Európát, akkor könnyebb lenne a megújuló forrásokból származó áramot beletáplálni a hálózatba.

A megújuló források egy részénél az ingadozó teljesítmény jelent gondot, miközben a hálózatban stabil szinten kell tartani a feszültséget. A brit hálózat, a National Grid azt mondja, hogy az új kábellel importálni tudnak energiát, amikor nincs elég szél, és exportálni, amikor több szélenergia áll rendelkezésre. 

A Greenpeace azonnal úgy reagált, hogy Európa közelebb került az egyik legnagyobb megújuló forrás, az Északi-tenger energiájának hasznosításához.

A térség tíz országa decemberben állapodott meg arról, hogy összehangolják az új HVDC, azaz magasfeszültségû egyenáramú kábelek telepítését. Az északi-tengeri hálózat a régió megújuló forrásokból származó energiatermelését kapcsolná össze: ebbe táplálnák a brit szél-, a német nap- és a skandináv vízi energiát.

Wildried Breuer, a vezeték két végén épült trafóállomásokat tervezõ Siemens energiaszállítási vezetõje azt mondta: a szuper hálózat megépül, de csak fokozatosan. "Ez nem olyan befektetés, mint egy autópálya. Szakaszonként fejlesztik majd, 10-15 éven keresztül" - nyilatkozta a brit Guardiannek.

Nagy-Britannia 2020-ig 30 gigawattos tengeri szélenergia-telepeket tervez létrehozni, és a termelés egy részét exportálná a kontinensre. A HVDC vezeték nem újdonság - Franciaország és Nagy-Britannia között már 25 éve üzemel, de az igazi potenciált a megújuló energia szállítása jelenti.

A britek például, arról tárgyalnak, hogy egy Izlandról futó kábellel hozzanak be az ottani geotermikus forrásokból termelt áramot. Ehhez egy 1300 kilométer hosszú vezetéket kellene építeni. Az eddig épített leghosszabb ilyen kábel 580 kilométeres, és Hollandiát köti össze Norvégiával, viszont kapacitása kisebb a BritNed vezetékénél.

Az európai atomerõmûvek körüli jelenlegi bizonytalanság és annak tovagyûrûzõ energiapiaci hatásai az unió gazdasági növekedésének lassulását okozhatja rövid és középtávon. Hosszabb távon azonban az alternatív energia szektort fellendítheti, ami már az unió teljesítményére is jótékonyan hat - állítja a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének szakértõje.

A Japánt ért földrengés és annak nyomán kitört szökõár jelentõs károkat okozott a fukusimai atomerõmûben. Napjainkban is kérdéses még, hogy milyen következményei lesznek a katasztrófának, a veszély messze nem múlt el. Noha Európa elvileg a közvetlen sugárzási veszélyeknek nincs kitéve, a pszichológiai és gazdasági hatások feltétlenül elemzésre méltók.

Az atomerõmû katasztrófája átértékelte az atomerõmûvek alkalmazhatósági, elfogadottsági viszonyait: még ha minden racionálisan felmérhetõ eshetõségre fel is készülnek az atomerõmûvek tervezõi, és ezek beárazásra kerülnek is, a kiszámíthatatlan katasztrófák okozta károkkal Csernobil emlékének elhalványulásával egyre kisebb mértékben számoltak a technológia támogatói. Jól látható az Európai Unió, és különösen a német kormány döntéshozóinak reakciójából, hogy hirtelen kívánják utolérni magukat ezen kockázatok számszerûsítésében.

Az 1980 elõtt épített német atomerõmûvek mûködési engedélyének meghosszabbítását a német kormány elutasította, és Európa-szerte felülvizsgálatok, valamint úgynevezett stressz-tesztek vették kezdetüket. Ennek következtében a villamos áram termelési kapacitások szûkülnek.

A KBC szakértõje szerint a leállítások és felülvizsgálatok nyomán kiesõ termelõi kapacitás csupán alig 1 százaléka az Európai villamos energia kapacitásoknak, azonban mégsem jelentéktelen mértékrõl van szó, mivel a kiesõ kapacitást nem könnyû pótolni. A nukleáris erõmûvek olyan különleges energiaforrást biztosítanak, mely fajlagosan a legolcsóbb, folyamatos 24 órás üzemet biztosít, gyakorlatilag a stabil villanyáram-szolgáltatás (a zsinóráram) alapját képezi. Ennek regionális kiesése befolyásolja az üzembiztonságot, és a szolgáltatási hatékonyságot.

„Alternatívaként a szén és a gáz merül fel, ám egyikkel sem lehetünk maradéktalanul boldogok" - érzékelteti a dilemmát az elemzõ. A szén felhasználhatósága a környezetvédelmi és készletezési szempontok miatt korlátozott.

A gáz pedig - hacsak nem a nagyon drága cseppfolyós importforrást választjuk - politikai aggályokat hordoz Európa számára. „Az orosz gázfüggõség újbóli növekedésétõl az unió döntéshozói legalább annyira félnek, mint az atomenergiában rejlõ kockázatoktól." A szénerõmûvekre való támaszkodás így elkerülhetetlen, ez a termelési eljárás növelni fogja a villamos energia árát, amint az már a határidõs jegyzésekben érzékelhetõ is volt. „Ugyanakkor biztosan nõ a gáz iránti igény is, mely az olajat követve drágul, és emelni fogja az inflációt, közvetve pedig a gazdasági talpra állást késlelteti a krízisbõl amúgy kilábaló félben levõ európai gazdaságokban." - összegez az elemzõ.

Hosszabbtávon azonban ellentétes hatások is megjelenhetnek, így felértékelõdnek a zöldenergia beruházások. Mind a magasabb energiaárak, mind pedig a nyomás az alternatívák felmutatására azt fogja okozni, hogy javulnak az alternatív energiás termelési eljárások megtérülési mutatói.

 Az elemzõ szerint javulni fog a megítélése az alternatív energia cégeknek, amilyen idehaza az E-Star, vagy a PannErgy, és profitálhat az energiaipar átalakulásából a CEZ, vagy éppen a MOL is. Ezek a hatások azonban messze nem olyan erõsek, hogy önmagukban átalakítanák Európa energiapiacát. Például, ha az extrém mértékben elszabaduló nyersanyagárak megbéklyózzák a gazdaságot, akkor máris nem erre fogunk emlékezni - figyelmeztetnek a szakértõk.

Forrás: Népszabadság

 Az eredeti tervek szerint április végén kezdõdött volna Japánban a Prius V árusítása, ám a szigetországot sújtó fölmozgások miatt még egy kicsit várni kell a hibrid egyterûre. A március 11-ei katasztrófában megsérült az a gyár is, ahol a Toyota és Lexus-hibridekhez is készítenek akkumulátorokat. A Primearth EV Energy Co. nevû cég kiesése miatt a Toyota mintegy 27 százalékkal kénytelen csökkenteni hibridjeinek a gyártását. Emiatt - és számos Toyota-szalon megrongálódása miatt - csúszik a Prius egyterû változatának forgalmazása is, eredetileg április végén került volna a japán szalonokba a modell. A tervek szerint a Prius V Európában is kapható lesz a közeljövõben, a Toyota reményei szerint az öreg kontinensen nem kell majd elcsúsztatni a premiert, mert addigra helyreáll a rend a beszállítókkal.

 Magyarországnak több mint szerencséje, hogy felszíni vízkészlete is bõséges: évente 112 köbkilométer „érkezik" az országba, s 118 köbkilométernyi „távozik". (A hat köbkilométernyi különbség három Balatonnak felel meg.) A többletet részben a lehullott légköri csapadék, részben a talajból kiemelt és például a települések ellátásához is igénybe vett víz alkotja. A folyók és patakok, melyek meghatározó szerepet játszanak az ivóvíz ellátásunkban, a közlekedésnek, áruszállításnak, öntözésnek is az eszközei, s bár hazánkban inkább tabunak számít, mégis azenergiatermelés egyik tényezõje is. E közhelyek jelenthetik azt is, hogy mindent tud az ember a vízrõl - a folyókról, patakokról, tavakról -, de tudós körökben mindenképpen, a laikusok világában is egyre többen gondolják: van jelentõsége a tudományos igénnyel végzett vízügyi kutatásoknak. És nem pusztán azért, mert az ismert arányok - a Föld felszínének több mint 70 százalékát víz borítja, de csupán 1 százaléka alkalmas fogyasztásra - az emberiség ellátásának biztonságát kérdõjelezhetik meg. Az sem mellékes, hogy például Magyarországon - ahol árvízzel, aszállyal, belvízzel egyaránt számolni kell, olykor egy esztendõben mind a hárommal - évi átlagban 25 milliárd forint kárt okoz az árvíz, ugyanennyit az aszály, a belvízi kár is 5 milliárdot tesz ki.

Mindezen adatok, tények tükrében tekinthetõ fontos körülménynek, hogy Magyarország és Szlovákia határon átnyúló, európai uniós együttmûködési programjának legújabb „tétele" lett egy közös kutatás-fejlesztési központmegszervezése, melynek a folyók vízpotenciáljának, energetikai hasznosításának a vizsgálata a célja. A több mint egymillió eurós brüsszeli támogatással elindított projekt - közös kutatás - „gazdája" az Eco-Tuck nevû szlovák szervezet és a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, minapi tájékoztatásuk szerint egyelõre fõleg energetikai jellegû lehetõségeket vizsgálnak meg. Tény, hogy Szlovákiában 34 vízerõmû mûködik 1 652 MW beépített teljesítménnyel és 160 kisebb mûtárgyat is számon tartanak még. Hazánkban 11 vízerõmû létezik, melyek az elektromos energia összértének 1-1,5%-át képezik. (Magyarországon jelenleg fõleg a politika tanúsít komoly ellenállást a vízerõmûvek építését illetõen, legutóbb a Piac & Profit idézhette Barsiné Pataky Etelka kormánybiztost, aki a Duna kapcsán kijelentette: csak ökológiai megoldásban gondolkodunk...)

Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetõ igazgatója a Piac & Profit Online-nak elmondta, hogy az uniós támogatással elindított projekt meghatározó feladata, hogy törpe vízerõmûveket, vízi motorokat szeretnének elterjeszteni a határmenti térsében lévõ folyókon, a Bodrogon, a Ronyván például, mert ezekkel az eszközökkel biztonítható több kisebb-nagyobb település áramellátása. Ezért a kutatások tárgya kettõs: a folyók azon szakaszainak kijelölése, ahol ilyen típusú vízi motorok elhelyezhetõk, másrészt olyan kis erõmûvek kialakítása a cél, amelyek a környezet károsítása nélkül, jó hatásfokkal, olcsó energiát termelnek.

Forrás: piacesprofit.hu

 A sörkollektor egy házilag fabrikált légkollektor, vagyis egy olyan napkollektor, amely sörös dobozokból épül fel, és meleg levegõt lehet vele elõállítani. Általában 45-90 fokos dõlésszögben a déli tájolású falra vagy tetõre helyezik el. Bárki elkészítheti otthon. Négyzetmétere körülbelül 30 ezer forintba kerül, és nagyjából 2 nm-es méretben érdemes elkészíteni, mivel ez még könnyen kezelhetõ. Csak üres sörös dobozokra, fahulladékra, üveglapra és némi szigetelõanyagra van szükségünk az összeállításához.

Hogyan készül?

Elõször egy téglalap alakú keretet készítünk, többnyire fából, aminek a hátlapja leggyakrabban OSB-lap, mert ez viszonylag jól tûri a nedvességet. A keretre körben és a hátlapra szigetelõanyagot erõsítünk, ami általában kõzet- vagy üveggyapot. Erre kerül egy hõtükör réteg, ami lehet alufólia vagy grillfólia. A sörös dobozok alját és tetejét eltávolítjuk, majd sziloplaszttal összeragasztjuk, így kapunk egy vékony falú fémcsövet. Ebbõl 10-15 darabot készítünk attól függõen, hogy hányat akarunk egymás mellé tenni. Lefújjuk feketére, hogy késõbb magukba szívják a nap energiáját.

A keret alján és tetején kialakítjuk a gyûjtõ és osztó dobozokat, amelyek rozsdamentes anyagból készülnek (bádog vagy alumínium). Ezek valójában fémlemezbõl készült téglatestek, amelyekbe egyenlõ távolságra lyukakat fúrnak. A csöveket betolják a lyukakba, aztán az egészet belehelyezik a keretbe. A dobozt egy üveglappal lefedik.

A sörkollektor alján lévõ osztódobozon található nyílásba egy ventilátor befújja a lakásból a padlószint közeli hidegebb levegõt. Az osztódoboz szétosztja a légkollektorba áramló levegõt a csövekbe, ami a napsütés hatására felmelegszik, majd a gyûjtõdobozba áramlik. A szerkezet tetején található gyûjtõdoboz nyílásán keresztül a meleg levegõ a szobába jut. Persze használhatunk más anyagokat is a szerkezet megépítéséhez, csak akkor nagyobb lesz az összköltség.

40-70 százalékos hatékonyság

Országosan mintegy 3000 nm-nyi sörkollektort állítottak már használatba – mondja Horváth Zoltán, awww.sorkollektor.hu honlap tulajdonosa. A sörkollektor célja, hogy némileg rásegítsünk a fûtési rendszerünkre – teszi hozzá. A napenergia felhasználásának hatékonysága függ egyrészt a napsütéses órák számától, másrészt a kollektor méretétõl is. Minél nagyobb egy légkollektor, annál több energiát képes termelni. Déli órákban akár 70 százalékos hatásfokot is el lehet érni, de átlagban 40-50 százalékos hatékonyságról beszélhetünk – számolgat Horváth Zoltán. A nagyobb sörkollektoroknál kisebb a fajlagos veszteség, hiszen az elõlapon és a kereteknél hõveszteség keletkezik, vagyis a két szélsõ csõ által termelt hõ egy része elveszik. Viszont minél nagyobb a kollektor, annál több belsõ csõ tudja kompenzálni a szélsõ csövek veszteségét. Szerinte a hatékonyság nagymértékben függ attól is, hogy a fûtési szezon melyik hónapjában járunk. November-december táján többnyire párás, borús az idõ, ekkor a kollektor nemigen termel, ellenben a január bár nagyon hideg, általában napos, így a kollektor is hatékonyan üzemelhet.

A déli falra kell telepíteni

A légkollektorok – így a sörkollektorok – sem képesek családi házak vagy lakások téli fûtésére, mert abban az idõszakban nem áll rendelkezésre elegendõ napenergia, a kollektorok által megtermel hõ pedig nem tárolható. Annak ajánlható a telepítése – mondja Bernáth Róbert, a biosolar.hukörnyezettudatosság témájú weboldal alapítója és szerkesztõje –, akinek van egy déli falfelülettel rendelkezõ öreg háza, ahol nincsenek délre nézõ ablakok. Ezen a falfelületen elhelyezhetõ egy sörkollektor, amibõl a szomszédos szoba meleget kaphat, valamint a szárító szellõztetés is meg lesz oldva. Ha van megfelelõ déli tájolású ablak a házon, akkor nincs sok értelme megépíteni a kollektort. Vagyis Bernáth Róbert csak a rossz tájolású házaknál látja értelmét a sörkollektornak.

Mennyit spórolhatunk?

Nem könnyû megtippelni, hogy egy adott kollektor mennyi energiát képes termelni. Ez ugyanis függ attól, hogy mennyire hatékony az épület hõszigetelése. Ha a nyílászárók jól zárnak, akkor nagyobb mértékben hozzájárulhat a kollektor a ház fûtéséhez – mondja Horváth Zoltán.

Bernáth Róbert a saját mérései alapján 30-40 százalékra teszi a teljes fûtési idõszakra vonatkoztatott napenergia-hasznosítást. A 6 hónapig tartó fûtési idény alatt 200 kW-nyi energia termelhetõ egy négyzetméternyi szerkezettel, vagyis jó esetben 3-4 ezer forintot spórolunk egy teljes szezonban. Az áram, ami a ventillátort hajtja, körülbelül 500 forint/m2 költséggel jár. Egy kollektortábla általában 2 m2 felületû, vagyis az elérhetõ nettó megtakarítás 5-7 ezer forint évente. A megépítése legalább 60 ezer forintba kerül, ha a saját munkát nem számoljuk. A megtakarítás számításakor a földgáz árát vette figyelembe. Ha valaki éjszakai árammal fût, akkor a megtakarítás az elõzõ összeg duplája is lehet, nem mindegy tehát, hogy a számításnál mibõl indulunk ki.

Horváth Zoltán úgy kalkulál, hogy a ház szigetelésétõl függõen 1 nm-nyi sörkollektor 6 ezer forintot, míg 2 nm-nyi kollektor 12 ezer forintot tud megspórolni egy fûtési szezonban. Még hozzáteszi, hogy a 6 hónapos fûtési szezont 4-5 hónapra tudjuk lecsökkenteni, hiszen mind késõ õsszel, mind kora tavasszal a kollektor fel tudja fûteni a szobát. Ráadásul a sörkollektorok a gyári napkollektoroknál sokkal olcsóbbak. Utóbbiakat ellenben használati melegvíz elõállítására használják, és nemcsak télen tudják hasznosítani. A sörkollektor csak fûtési szezonban használható, hiszen nincs hõtároló képessége. Nyáron pedig amikor nem használjuk a sörkollektort, gondoskodnunk kell a védelmérõl, le kell árnyékolnunk.

Szigetelésre is lehet használni, de jól gondoljuk meg!

Különbözõ kísérleti jellegû házaknál elõfordulhat az is, hogy homlokzatszigetelésre használják a sörkollektort, hiszen a deszkakeretet eleve szigetelõanyaggal béleljük ki. Ezt Bernáth Róbert akkor tartja kivitelezhetõnek, ha a légkollektorokból összefüggõ réteget képezünk a ház homlokzatán és a nyári takarásról külön gondoskodunk. Akkor lehet szigetelésre használni, ha a déli fekvésû falakon nincs ablak, akkor ún. szolárfalakat építhetnek légkollektorokból. Ilyen esetben a nagy méret miatt azonban már nem sörös dobozokat használnak fel. Magyarországon egy nagyáruháznál már építettek ilyesféle szolár falat, teszi hozzá Horváth Zoltán.

A hatályos jogszabályok szerint épületeket csak ÉMI minõsítéssel rendelkezõ építõanyagok felhasználásával lehet megépíteni, tehát az elkészült szerkezetre eseti minõsítést kell kérni, ami jelentõs költségekkel jár. Amennyiben mégis sörkollektorral szigetelnek egy társasházat, és annak meghibásodása miatt, vagy azzal összefüggésben más módon az ingatlant kár éri (pl. egy tûzeset), súlyos büntetésre számíthat az építtetõ. A hõszigetelõ rendszer kiválasztásánál ugyanis figyelembe kell venni a tûzvédelmi követelményeket is – figyelmeztet Molnár Henriette építészmérnök, azingatlanmagazin.com szakértõje.

Forrás: Ingatlanmagazin.hu

 Amíg Ausztriában vagy Németországban egyre nõ az energiatakarékos, környezetbarát passzívházak száma, addig nálunk - a Magyar Passzívház Szövetség (Mapasz) adatai szerint - mindössze 25-30-ra tehetõ a passzív vagy ahhoz "közelítõ" technológiájú lakóingatlanoké, közülük szakmai minõsítést mindössze néhány családi ház kapott. Pedig a szakemberek szerint az új otthont teremtõknek (tervezõk, fejlesztõk) érdemes a technológiát alaposan megismerni, hiszen az Európai Unió tagországaiban 2020-tól minden lakóépületet kötelezõ lesz ezzel a technológiával építeni. Addigra remélhetõleg lesznek nálunk is a passzívházépítést segítõ banki hitelek, visszatérítendõ és vissza nem térítendõ állami támogatások. Jelenleg azonban ez utóbbi ösztönzõk hiányoznak itthon, így a közelmúltban Dunakeszin átadott elsõ négylakásos passzív sorház a projekt megvalósítására 2009-ben alakult, száz százalékban magyar tulajdonú Passzívházak Mindenkinek Kft. saját és társcége finanszírozásával épült fel, mindenfajta banki hitel nélkül. 

Mint azt Szentmihályi-Nagy István, a cég tulajdonos-vezetõje lapunknak elmondta, a sorházat referenciaépületnek szánják, és a jövõben szeretnének több hasonlót megvalósítani. A négy, egyenként 120 négyzetméteres lakás minõsítése - a vizsgálatok a darmstadti passzívház intézetben még folynak - várhatóan rövidesen megérkezik. A négyzetméterár szerkezetkészen 380 ezer forintról indul, a belsõ terek kialakítását (padlózat, kõburkolatok lerakása) a vevõk igényeihez igazítva fejezik be. Kérdésünkre a cégvezetõ elmondta: azért döntöttek úgy, hogy a lakáspiaci forgalom leállása ellenére az elmúlt évben mégis belevágnak a projektbe, mert hasonló lakóépületbõl - szemben az európai fejlett országokkal - még egy sem épült a hazai piacon. Az új építési szabvány alapján épült sorház hõvesztesége közel nulla, aminek eredményeként az épület kedvezõ belsõ hõmérsékletéhez minimális energiát kell biztosítani. Egy ilyen épület minden természetes (föld, nap stb.) energiát hasznosítani tud, ugyanakkor képes arra, hogy a fõzés, a fürdés, a testhõmérséklet által felszabadult hõt is felhasználja, így extrém alacsony fûtést igényel. Vagyis az épület minden egyes négyzetméterét évente maximum 1,5 köbméter gázzal ki lehetne fûteni. (Természetesen a passzív sorházban nincs gázfûtés, csak természetbarát technológiát alkalmaztak.) 

Az épület üzemeltetési költsége - téli fûtése, nyári hûtése, melegvíz-ellátása, szellõztetése - mindössze 6-7 ezer forintba kerül havonta - állítja a cégvezetõ. Természetesen mindehhez extrém vastag - 30-50 centiméter - termikus burkolatot képeztek az épület körül. Az ablakok háromrétegû, kriptonnal töltött nyílászárók, a napenergia téli felhasználását pedig óriási, déli tájolású, több mint 12 négyzetméteres nappali üvegfal biztosítja, amelyet nyáron idõjárás-vezérlésû zsaluzat véd a túlmelegedéstõl. Emellett az épületbe olyan hõvisszanyerõs szellõztetõkészüléket is beépítettek, amely naponta hét-nyolc alkalommal cseréli ki a levegõ teljes mennyiségét úgy, hogy a már megtermelt energia közel 90 százalékát újrahasznosítja az épület. S hogy kik lehetnek a potenciális vevõk? 

A nálunk még újnak számító passzív sorházi lakások iránt sok az érdeklõdõ, ám nem köthetõk sem korosztályhoz, sem valamilyen réteghez. Ennek okát Szentmihályi-Nagy abban látja, hogy bár az emberek többségét érdekli ez az új technológia, többségük még nem sokat hallott róla, és nem is láttak hasonlót elkészülve. Mivel azonban a sorház szép - a fõvárosból is könnyen, gyorsan elérhetõ - környezetben épült fel, és a négyzetméterár is mindössze 20-30 százalékkal magasabb, mint a hasonló jó minõségben megépült hagyományosé, bíznak abban, hogy lakásaik vevõre találnak.

A passzívház fûtésienergia-igénye nem haladja meg a négyzetméterenkénti évi 15 kilowattórát: ez az energiafogyasztás 80-90 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos házaké. A passzívházak elterjedéséhez nálunk is rendelkezésre áll minden kellék: magasan képzett tervezõk, a legjobb energetikai tulajdonságú építési anyagok, szerkezetek, fûtési és szellõztetéstechnikai rendszerek, s az ország szinte minden területe alkalmas a szél- és napenergia hasznosítására. Egy jó minõségû, hagyományos technológiájú lakóingatlanhoz képest az ára 20-30 százalékkal magasabb, ami becslések szerint és a jelenlegi energiaárakat alapul véve 10-12 év alatt „behozza” az árát.

Forrás: Napi Gazdaság

A 2009 januárjában indult, 6 országból 10 európai partner részvételével zajló projekt kiállításának anyagát minden partnernél bemutatják az adott ország saját nyelvén. A kiállítás beszámol a partnerrégiókban alkalmazott jó gyakorlatokról, melyek a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelését segítik elõ, továbbá bemutatja a középiskolások részére megrendezett verseny eredményeit. A versenykiírás a megújuló energiaforrások, ezen belül is a biomassza felhasználási lehetõségeire irányuló, szabadon választott, kreatív pályamunka kidolgozását kérte a diákoktól. A Dóczy Gimnázium gyõztes csapata díjazásként – a projektpartnerek többi nyertesével együtt – tavaly nyáron eljuthatott Németországba, egy energiarégióba szervezett többnapos tanulmányútra. A mobil kiállítást március közepéig tekinthetik meg a látogatók.

Forrás: Dehir.hu

„Naperõmûparkot épít az ELMIB bulgáriai leányvállalata” – tájékoztatta a Világgazdaságot Reicher Péter, az Elmib Innovatív Energetikai Zrt. elnöke. A 30 millió eurós beruházásról az Elmib Bulgaria AD a napokban állapodott meg Sungurlare város önkormányzatával. A 15 megawatt kapacitású létesítmény várhatóan másfél év alatt készül el. A projekttel kihasználják majd, hogy a beruházás helyszínén, a bulgáriai borvidék központjában s egyben a bolgár tengerparthoz közeli területen az év egészében nagy a napsütéses órák száma.

A teljesen megújuló forrásból, környezetterhelés nélkül, innovatív technológiával elõállított áramot az országos hálózatba táplálják. Ezáltal 11 400 tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg, vagyis ilyen mértékû levegõszennyezést okozó fosszilisenergia-termelést váltanak ki a napenergiával. A mintaprojektet késõbb referenciának is használná az Elmib a további térségi beruházásokhoz, de abban is segíthet a projekt sikere, hogy további magyar–bolgár gazdasági kapcsolatoknak nyisson utat.

A feladat egyébként magának a társaságnak is új. A megújuló energiahordozók hasznosításakor az Elmib eddig biomassza- és biogázalapú megoldásokat választott, ám a jövõben tervezi az egyéb megújuló energiaforrások – így a nap- és a szélenergia – hasznosítását is.
Sungurlarében viszont már ismerõs a cég. A városban és nyolc szomszédos településén február 14-én adták át azt a közvilágítási rendszert, amelynek mûködtetéséhez az Elmib Bulgaria – Bulgáriában elsõként – LED-technológiát alkalmazott. A beruházásnak köszönhetõen az érintett települések közvilágítási költségei megfelezõdtek. Összesen 2664 energiatakarékos LED-lámpát szereltek fel.

A közvilágítás Magyarországon is fontos üzletága az Elmibnek. Tíz év alatt több mint 420 önkormányzat közvilágítási rendszerét újította fel, ennek során mintegy 130 ezer lámpatestet telepített, és a rendszerek költséghatékony üzemeltetését is ellátja.

A LED-es megoldásokkal azonban csak most tör be a hazai piacra. Áprilisig mintegy 300 hazai önkormányzatnál kezdeményezi a technológiát is alkalmazó további korszerûsítéseket, a kapcsolatfelvétel már tart. Mindezt persze kísérleti projektek elõzték meg: a cég többek között Debrecenben, Zalaszentgróton és Marcaliban végzett üzemeltetési teszteket az új technológiával. „Az általunk üzemeltetett 420 településbõl körülbelül háromszázban érhetõ el jelentõs költségmegtakarítás. A bulgáriai 50 százalékos eredmény azonban nem érhetõ el, mivel a hazai települések többségében a közvilágítás eleve jobb állapotban van. Mi kizárólag azokat a településeket célozzuk meg konkrét beruházási ajánlattal, amelyek valóban jelentõs megtakarítást képesek elérni a LED-technológia alkalmazásával” – magyarázta lapunknak Reicher Péter.

Szerzõ: B. Horváth Lilla

Szentlõrincen tartott tájékoztatóján az államtitkár kiemelte: a stratégiai dokumentummal a kormány célja egy olyan szakpolitikai keretrendszer felvázolása és megteremtése, amelynek eredményeképpen a gazdasági fejlõdés és a környezeti fenntarthatóság szem elõtt tartása mellett születik meg az energia- és klímapolitika összhangja. Ennek az összhangnak példaértékû megtestesülése a 800 lakás és több hivatali helyiség távhõellátását megújuló energiával biztosító szentlõrinci fûtõmû is - tette hozzá. 

Szentlõrincen Bencsik János megtekintette a rendszerfõpróbáját annak a hat darab vertikális talajszondának, amelyek az épülõ kistérségi egészségügyi központ földhõn alapuló fûtési és hûtési rendszerének lelkét jelentik, majd vendéglátóival megnézte a település melletti 80 hektáros energiaerdõt. A látottakról szólva az államtitkár elmondta: a kormány - ahogyan azt a megújuló cselekvési tervben is lefektette - a regionális célokat és igényeket kiszolgáló lokális megoldásokat kívánja támogatni a jövõben, fõleg ha azok munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a magyar gazdaság megerõsödéséhez; az olyan kezdeményezéseket, mint az egészségügyi központ fûtési rendszere, vagy a most meglátogatott energiaerdõ. 

Nagymányoki találkozóján kifejtette: az ország 2030-ig tartó energiastratégiájának meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsõdleges nemzeti érdekeket - garantálnia kell az ellátásbiztonságot, támogatnia kell az energiaimport-függõség csökkentését, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét és nem utolsó sorban érvényesítenie kell a környezeti szempontokat is. Éppen ezért a kormány kész szakmailag is támogatni a hazai energiahordozók környezetkímélõ, fenntartható, költséghatékony felhasználását célzó projekteket - tette hozzá Bencsik János. 

Az Energiastratégia 2030 dokumentum kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezõk - a rendelkezésre álló erõforrások, a társadalom teljesítõképessége és a geopolitikai lehetõségek - jelölik ki. Ezen keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erõsítése. Ezen legfõbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt elemét a stratégia a következõkben határozza meg: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettõse. 

A szükséges társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatását követõen az Országgyûlés várhatóan júniusban dönthet a "Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re" címû dokumentumról.

Forrás: Portfolio.hu

 A brit MotorSport Vision Racing (MSVR), Anglia egyik legnagyobb autó- és motorversenyekkel foglalkozó hálózata lett kiválasztva arra, hogy megszervezze az EV Kupát (EV: electric vehicle, vagyis elektromos jármû), a világ elsõ versenysorozatát, amelyet kifejezetten a zéró emissziós elektromos jármûvek számára hirdetnek meg 2011-ben elõször.

A verseny helyszínei elõre láthatóan az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Portugáliában és az USA-ban lesznek, az elsõ állomást augusztus 6-ra, Silverstone-ba tervezik.

A CityEV kategória versenyzõi már megkezdték a felkészülést

A versenyen három kategóriában indulhatnak az elektromos jármûvek. Az elsõ, CityEV elnevezésû kategóriában a versenyautóvá átalakított városi Think autók, a másodikban, a Sport EV kategóriában pedig a 185 km/órás sebességre is képes Westfield iRacerek indulnak majd. A harmadik, Prototype EV elnevezésû kategória lesz talán a legérdekesebb, melynek futamában a legújabb, sorozatgyártásba még nem került elektromos jármûvek szállnak versenybe.

Az MSVR felel az EV Kupa nagy-britanniai futamaiért, amelyek helyszínét és idõpontját már meg is határozták. Az EV kupa szervezõi bíznak benne, hogy Spanyolországban, Portugáliában és az USA-ban is sikeresen szerveznek majd találkozókat.

Az EV Kupa 2011. évi menetrendje:

• Augusztus 6. – Silverstone
• Augusztus 20. – Snetterton
• Szeptember 10. – Rockingham
• November 6. – Brands Hatch
• Egyeztetés alatt – Spanyolország
• Egyeztetés alatt – Portugália
• Egyeztetés alatt – USA

Mindegyik versenyhétvége idõmérõ edzésekbõl és 20-30 perces gyorsasági futamokból fog állni. Az autók akkumulátorát a helyszínen rendelkezésre álló berendezésekkel kell majd tölteni.

Versenyautóvá átalakított városi elektromos kisautó

„Az EV Kupa egy teljesen új és úttörõ projekt, és mi a lehetõ legjobb szervezetekkel akartunk együttmûködni annak érdekében, hogy az elsõ szezonunk igazi siker legyen. Számunkra ezt az MSVR jelenti, és várakozással nézünk elébe ennek az izgalmas partnerségnek 2011-ben és azon túl,” nyilatkozta Grahame Butterworth, az EV Kupa igazgatója.

David Scott, az MSVR Race operatív igazgatója hozzátette: „Az MSVR-nél tapasztalható folyamatos fejlõdés és növekedés mellett az EV Kupa még egy újabb izgalmas kategóriát hoz be a portfolióba. Ez egy valóban egyedi koncepció és jelentõs elõrelépés a környezetbarát motorsportban, és rendkívül örülünk, hogy mi is részt vehetünk az EV Kupa legelsõ évadjának szervezésében.”

Az EV Kupáról szóló további, angol nyelvû információk a www.evcup.com oldalon találhatók.

Forrás: Zöldauto.info

A 27 európai tagország egyetértett abban, hogy az EU továbbra is invesztáljon a "megújuló energiákba és a biztonságos és fenntartható alacsony szénkibocsátású technológiákba", de fókuszáljon az Európai Stratégiai Energiatechnológiai (SET) Terv mûszaki prioritásainak megvalósítására is.

Az uniós tagállamok vezetõinek mostani találkozója az elsõ olyan Európai Tanács ülés volt, amelyet elsõdlegesen az energiapolitikának dedikáltak. A csúcson a tagállamok egyetértettek abban, hogy 2014-re létrehozzák a belsõ energiapiacot, amely a tervek szerint teljesen összekapcsolt és integrált lesz, lehetõvé téve a szabad villamosenergia- és földgáz-áramlást Európában. A csúcs következtetései konkrétan is megemlítik a nukleáris biztonság legmagasabb szintjének támogatását, de nem említik az atomenergiát mint beruházási prioritást az EU energia-mixében. Ehelyett az európai SET-tervre utalnak, amelyben azonban szerepel az atomenergia, mint jövõbeli mûszaki lehetõség.

A csúcson elhatározták egy 2050-re szóló, alacsony széndioxid-kibocsátású energiastratégia kidolgozását is, amely a hosszú távú energetikai programok uniós kereteként szolgálhat.

A jövõbeli nukleáris technológiai kezdeményezéseket európai szinten az Európai Fenntartható Nukleáris Ipari Kezdeményezés (ESNII) határozza meg, amely program 2040-re szeretné a gyorsreaktoros technológia elterjedését az Unióban. Ez egyúttal egyike a SET-Terv hat Európai Ipari Kezdeményezésének.
Az ESNII-t a Fenntartható Atomenergia Technológia Platform (SNETP) égisze alatt hozták létre, amelyet 2007-ben húsz európai ország mintegy nyolcvan szervezete alapított.

szerzõ: EnergiaInfó

 A lakosság és számos környezetvédõ – köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF) – is  kétkedve fogadta a vízi erõmû építési projektet. A Peru amazóniai területén építendõ duzzasztó lenne a valaha épített legnagyobb erõmû, mely a kétszerese a legnagyobb spanyol víztározónak, azonban jócskán elmarad a gigantikus duzzasztógáttól, a híres kínai Három Szurdok víztározótól.

Az egyik legégetõbb probléma az, hogy a projekt 410 km² hosszúságú, fõleg perui területet érintene, miközben Brazília szenved energiahiánytól, és a víztározó hasznából is jobban profitálna.

„Kapkodás és információhiány jellemzi az elõkészületeket. Amellett, hogy rendkívül nagy hatása lenne a környezetre, Peru energetikai igényeit sem elégítené ki az erõmû”, tette hozzá Mariano Castro, a perui Környezetjogi Társaság egyik munkatársa.

Ez szította fel az õslakosok nacionalista érzelmeit: „Ha Peruért lenne, meggondolnánk”, érvelt Alarcón, az elõállított energia fõ haszonélvezõjét illetõen. A két ország közötti energetikai megállapodás szerint a perui piac élvez elsõbbséget, a brazil csak a második, azonban a valóságban ennek éppen az ellenkezõje figyelhetõ meg, Brazília lenne a kedvezményezett, révén neki van szüksége több energiára.

További nehezíti a projekt megvalósítását az úgynevezett „társadalmi engedély” intézménye, mely Peruban megszokott jelenség. Ez alapján az építkezéshez szükséges a területen élõk hozzájárulása, mely a jelen esetben tízezer embert jelent.

Az Egasur (a kivitelezéssel megbízott brazil konszern) szerint azonban az érintett lakosság száma alig négyezerre tehetõ. Õk kénytelenek lennének elhagyni földjeiket az építkezés miatt.

A cég közel félmillió dollárnyi befektetéssel válaszol azon kétkedõknek, akik szerint a projekt súlyosan veszélyeztetné a biodiverzitást és az emberi fejlõdést. Ezt az összeget környezetvédelemre, illetve egy ökosziget létrehozására fordítanák.

A víztározó építését ellenzõk csoportjának vezetõjét, Olga Cutipát ezek az érvek nem gyõzik meg. Olyannyira nem, hogy munkabeszüntetéssel fenyeget Puno, Madre de Dios és Cusco térségében, ha a kormány nem hagy fel a projekttel: „A kormány válaszától függõen sztrájkolni fogunk, mert biztosak vagyunk abban, hogy ez a projekt nem valósul meg a térségben.” A program érvénytelenítését egy bizottság kérvényezte, december 12-én beadott indítványában.

Cutipa szerint az Egasurnak már nincs keresnivalója a térségben, ugyanis október 7-én lejárt az engedélye, mindezek ellenére tovább dolgoznak a programon, mert szerintük ezt a Kormány akarja. Az Egasur azonban biztosította az ellenzõket afelõl, hogy mindenképpen találnak megoldást a problémákra.

Mi lesz az õshonos népekkel?

Peruban jelenleg 14 õshonos csoportot tartanak nyilván, de ez a szám ennél sokkal nagyobb is lehet. Brazíliában 69 etnikai csoport él önkéntes elszigeteltségben.

A két ország közül Peru az, amely az õshonos népek védelmére konkrét programmal rendelkezik. Az országban öt rezervátum található, ahol a perui indiánok védelmet élveznek, ezeken a területeken tilos a szénhidrogén-bányászat, a vadászat és halászat, továbbá az engedély nélküli fakitermelés. Kérdés, hogy az Inambari-projekt hogyan befolyásolja majd az Amazóniában élõ indiánok életét, és mit lehet tenni a védelmük érdekében.

Megújuló energiaforrások Dél-Amerikában

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a latin-amerikai országokban a megújuló energiaforrások 29%-t tesznek ki az összes energiaforrással összehasonlítva, ami relatíve magas arány az OECD országok, mintegy 5.7%-os energiafelhasználását tekintve. 
A legnagyobb arányban használt megújuló energiaforrás a vízenergia, 62%-kal, Brazíliában és Paraguayban ez a szám 90%, azonban mégsem beszélhetünk a vízenergiáról mint alternatív energiahordozóról, tudvalevõ, a vízerõmûvek rendkívül komoly környezeti károkat okoztak. Fontos alternatív forrás a szélenergia, ugyanis a latin-amerikai országok többsége, szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetõen szélfolyosókkal rendelkeznek.

Befektetések Latin-Amerikában

A megújuló energiaforrások iránti kereslet jelentõsen megnõtt az utóbbi években, ennek köszönhetõ, hogy mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten is aktuális kérdésnek tekinthetõ. Jelentõsek a szomszédos latin-amerikai országok befektetései is, de az Európai Unió is ugyanúgy érdekelt.

Az elõbb említett megújuló energiaforrások közül minden kétséget kizáróan a szélenergia rendelkezik a legnagyobb jövõvel, ezt ismerte fel az IMPSA, mely elõször Brazíliában létesített szélerõmû parkot, késõbb Venezuelában és Argentínában is. Mexikó esete példaértékû, az ország ugyanis nem szenvedett hiányt olajban, így kétséges volt az átállás sikere alternatív energiahordozókra. A spanyol ’Acciona Energía’ vállalat jóvoltából azonban Mexikó - aki az ENSZ adatai szerint második a károsanyag-kibocsátás csökkentésben - mára Latin-Amerika legnagyobb szélerõmû parkjával rendelkezik.

Spanyolországon kívül Németország és az Európai Unió is érdekelt a térségben, elõbbi a Siemens révén, utóbbi pedig a közel három milliárd eurónyi alap miatt, melyet a megújuló energiaforrások használatát szorgalmazó beruházásokra lehet felhasználni.

Klímaváltozás elleni harc

Nagy elõrelépést jelentett a megújuló energiaforrások szükségességének felismerése, azonban az eddigi legnagyobb lépés az ENSZ égisze alatt, 1992-ben létrejött Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC).

Az egyezmény számos rugalmassági mechanizmust vezetett be, lehetõvé téve így a hatékonyabb együttmûködést a részes felek között. Így például lehetõség nyílik a kibocsátások összevonására, illetve a kibocsátási kvóták eladására és vételére is.
Latin-Amerika tehát egyike azon régióknak, ahol a természeti kincsek bõsége miatt az alternatív energiatermelés egyre népszerûbb, azonban ez nem akadálymentes, adminisztrációs és szabályozási útvesztõkkel tarkított kérdéskörrõl van szó. A Kiotói Jegyzõkönyv által már említett mechanizmusok viszont megoldást jelenthetnek a problémára.

Forrás: Kitekintõ.hu

Egy olasz tervezõcsapat új konstrukciója, a "Nap-Szél" híd kiváló példa erre a találékonyságra, a hatalmas völgyhíd szerkezet ugyanis nem kevesebb, mint 115.000 háztartást tudna ellátni kizárólag megújuló energiaforrásokból. 

Forrás: SG.hu

Magyarországon már évek óta alakul a pelletpiac. Egyre több pelletgyártó és forgalmazó van, valamint egyre több kazánt helyeznek üzembe. Azt szokták mondani, hogy a pelletkazánok azonos, vagy közel azonos komfortot biztosítanak, mint a gázkazánok. Ahhoz, hogy ezt a maximális komfortot elérjük, a következõ szempontokat érdemes figyelembe venni:

•        Minél nagyobb tüzelõanyag tárolási lehetõség, melybõl a kazán automatikusan tudja az üzemanyagot behordani. Célszerû a szezonális tároló kiépítése.
•        Széles teljesítményszabályozási  tartomány, automatikus gyújtóberendezéssel.
•        Könnyû tisztíthatóság, napi karbantartás.

 Ezen kívül foglalkoznunk kell a pelletminõség kérdésével is.

 Tüzelõanyag tároló – szezonális tároló

 Ilyen tároló rendszereket láthatunk az 1. ábrán:

A tárolóból egy csiga hordja ki a pelletet, amit egy flexibilis vezetéken keresztül egy nagynyomású ventilátor szívja fel egy készlettárolóba. Amíg tároló a helyiségben van pellet, addig a kazán automatikusan tud mûködni. Ezt a tárolót célszerûen tartálykocsival lehet feltölteni, esetleg big-bag-es feltöltést lehet alkalmazni.

Egy ilyen megvalósult berendezést láthatunk a 2. ábrán:

 A kazán jobboldalán levõ hengeres tartály a készlet tartály.

A 3. ábrán egy kerti faházban kialakított pellettároló látható a töltõ csonkokkal:

 A 4. ábra ugyanezen faházba épített tároló kihordó csigamotorját mutatja a flexibilis tömlõkkel:

Egy ilyen tároló, ha megfelelõ méretû, akkor elegendõ üzemanyag tölthetõ bele ahhoz, hogy évi egy feltöltéssel tudjon a rendszer üzemelni. Az üzemanyag tárolólétesülhet épületen belül, kívül, valamint földbe süllyesztett kivitel is kialakítható.

 Az olcsón beszerezhetõ pelletkazánok általában nem rendelkeznek ilyen szezonális tárolóval. Általában zsákokból kell egy napi tárolót feltölteni, így néhány naponta ezzel foglalkozni kell.

Teljesítményszabályozás -  automatikus gyújtóberendezés

 Korszerû pelletkazánok a névleges teljesítmény 22 – 30 %-ig le tudják szabályozni a teljesítményüket. Az ennél kisebb teljesítményeket szakaszos üzemben oldják meg. A szakaszos üzem miatt fontos, hogy a berendezés automatikus gyújtóberendezéssel rendelkezzen 5. ábra:

 Tûztér kialakításának függvényében a gyártók a jó teljesítmény szabályozás érdekében puffertartályt szoktak javasolni. Vannak esetek, amikor a puffer beépítése nem szükséges.

 Az olcsón beszerezhetõ pelletkazánok általában nem rendelkeznek ilyen automatikus gyújtóval. Ezek általában parázson tartással oldják meg a teljesítmény szabályozást – ez növeli a pelletfogyasztást.

 Könnyû tisztíthatóság és karbantartás

 Ez a komfort szempontjából kritikus pont. A gázkazánhoz képest ez mindenképpen egy többlet feladat, melyet az üzemeltetõnek kell elvégezni.

Érdemes tehát vásárlás elõtt megvizsgálni a berendezés tisztíthatóságát:

•        Milyen gyakran kell a hamutartályt üríteni?
•       Mennyire könnyû a hamuzás mûvelete – mekkora kosszal jár?
•      Az egyéb tisztítandó egységeket milyen gyakran kell takarítani, azok mennyire könnyen hozzáférhetõk, ill. mekkora kosszal járnak?

Tapasztalatunk szerint e tekintetben is vannak eltérések az egyes gyártmányok között.

Pelletminõség kérdése

 Pelletkazánok üzemeltetésének fontos szempontja a megfelelõ minõségû pellet beszerzése és alkalmazása. Egyre több pelletgyártó és kereskedõ mûködik ma Magyarországon, így érdemes ezt is alaposabban megvizsgálni.

Mindenekelõtt meg kell nézni, hogy a kazán gyártója milyen pelletminõséget ír elõ az adott berendezés üzemeltetéséhez. A legtöbb esetben fapelletet írnak elõ, de elõfordulhatnak különbözõ agripelletek is.

Szabványos elõírás elsõsorban a fapelletre van, és a legtöbb kazángyártó ezekhez igazodik. A fapelletre vonatkozó elõírásokat eddig német és osztrák szabványok tartalmazzák: DIN 51731, ÖNORM M 7135. Kidolgozás alatt van az új EU szabvány, az  EN 14961-2.

Hazánkban azonban egyre több agripellet gyártó is van.

Mi is igazából a különbség a fapellet és az agripelletek között?

Az agripelletek különbözõ lágyszárú növények részeibõl (esetleg keverve más ipari melléktermékekkel) készülnek, például szalmából, kukoricából repcébõl, energiafûbõl stb., ill. olyan gyártási folyamatok melléktermékeibõl, melyek alapanyaga ezen növények valamelyike. Miután az alapanyag sokféle lehet, így az agripelletek szabványosítása sem egyszerû.

Az agripelletek a következõ tulajdonságokban térnek el alapvetõen a fából készült pelletektõl:

•         A hamu tartalma többszöröse, akár 6 – 8 % is lehet.
•         Salakosodásra hajlamos, mivel a lágyszárúak hamuolvadáspontja lényegesen alacsonyabb (700 – 900 oC), mint a fáé (1200 oC).
•         Korróziós problémákat okoz a lágyszárú növényekben található halogén vegyületek miatt.

 Ezek alapján azt tudjuk mondani, hogy agripelletet csak olyan kazánban szabad eltüzelni, melynél a kazángyártó ebben az esetben is garantálja a kifogástalan mûködést.

 Térjünk vissza a fapellethez.

Az új EU szabvány a következõ besorolást tesz: Enplus-A1, Enplus-A2, és EN-B. A fõbb tulajdonságok, melyek alapján megkülönbözteti a háromféle minõséget (a teljesség igénye nélkül):

•         méret: mindháromnál: 6 ill. 8 mm átmérõ; 3,15 – 40 mm hossz,
•         ömlesztett sûrûség: ≥ 600 kg/m3,
•         fûtõérték: 16,5 – 19 MJ/kg,
•        nedvesség tartalom: ≤ 10,
•        hamutartalom:

1.         Enplus-A1: ≤ 0,7,
2.         Enplus-A2: ≤ 1,5,
3.         EN-B:         ≤ 3.0,

•        hamu lágyulási hõmérséklet:

1.         Enplus-A1: ≥ 1200 ,
2.         Enplus-A2, EN-B: ≥ 1100

Ezek a tulajdonságokon túl még más tulajdonságokat is szabályoz az új EU elõírás. Az eddigiekbõl a következõket olvashatjuk ki:

•         eltérés mutatkozik a megengedhetõ hamutartalomban,
•         valamint a hamu lágyulási hõmérséklet minimumban.

 A hamu lágyulási hõmérséklet a salakosodási hajlamra is utal egyben. Ez fontos tényezõ, mert a fapelletre gyártott kazánok többsége érzékeny erre. Fontos pontosítani fapellet esetén is, hogy a kazángyártó milyen pelletminõséget ír elõ.

A tapasztalat szerint a magyar pelletforgalmazók körében gyakran elõfordul minõségi probléma.

Az egyik ilyen probléma mellyel találkoztunk, a következõ:

• Sok pelletgyártó fûrész üzemi port is kever a pelletbe, mely fûrészpor kérget is tartalmaz.
• Sajnos elõfordul, hogy a fatörzsek földön való vonszolása miatt föld, homok és egyéb szennyezõdés is bejut az alapanyagok közé – tisztítatlan fûrészporral.
• A kéreg önmagában is növeli a pellet salakosodási hajlamát a maga szilikát tartalom miatt. A kéreg alatti föld, homok tovább fokozza ezt a problémát.

Cégünk által forgalmazott pelletkazánok egyik családja (30 – 100 kW) úgynevezett lépcsõs rostélyos tûztérrel (6. ábra) rendelkezik, ugyanúgy mint a faapríték kazánjai:

 Ennél a tûztér kialakításnál az egyes lamellák ellentétes irányban egymáson mozogva nem engedik a lerakódásokat a rostélyon létrejönni. Ezen tûztérnél a kiégett pelletmaradék (hamu, esetlegesen salak darabok) továbbjutnak a hamutartóba. Ez a megoldás nagy mértékben segíti, hogy kissé salakosodásra hajlamos pelletet is el tudjunk tüzelni a berendezésben.

A 7. és 8. ábrákon látható egy-egy ilyen kazán tûztere üzem közben akkor, amikor a pellet nem salakosodik:

 A 9. ábrán egy olyan esetet látunk amikor a pellet salakosodik:

 Létrejönnek lerakódások, de a kazán tud folyamatosan üzemelni.

A 10. ábrán látható esetben nagyobb méretû salaktömbök jöttek létre, melyeket az üzemeltetõnek naponta, két naponta össze kellet törnie, hogy a kazán folyamatosan tudjon üzemelni:

Az elõbb említett lépcsõs rostélyú tûztérrel rendelkezõ kazánok felkészíthetõk olyan tüzelõanyagok eltüzelésére, melyek eltérnek a hagyományos fapellettõl: energia mag, tritikálé, a faapríték kazánok esetében aprítékolt miscanthus.

A következõ kiegészítõk járnak ilyenkor a kazánhoz:

•         Rozsdamentes acél betétcsõ a tûztérhez – a fokozott korróziós veszély miatt.
•         Hamukihordó szerkezet – a megnövekedett hamumennyiség miatt (11. ábra)

•         Az üzemanyagba 05 – 1 % oltott meszet (Ca(OH)2) kell keverni , ami a salakosodást gátolja.
•         A programban való átállítás biztosítja többek közt az alacsonyabb hõmérsékletû tûzteret, szintén a salakosodás megakadályozása miatt.

Ilyen kiegészítésekkel a kazán alkalmazhatósága szélesebb körûvé vált. Azzal azonban számolni kell, hogy a fa alapanyagú tüzelõanyagtól való eltéréssel a fûtõérték csökkenés miatt a kazán teljesítménye is csökkenni fog kb. 20 – 30 %-kal.

 A következõ tanulságokat lehet levonni:

•         Célszerû olyan kazánt vásárolni, mely a rosszabb minõségû pellet mellett is folyamatosan tud mûködni.
•         Minden esetben olyan pelletgyártótól kell pelletet vásárolni, aki tudja a kazángyártó által elõírt pelletminõséget szolgáltatni.

Ha minden gyártómûvi elõírást betartunk, akkor kazánunk kifogástalanul fog mûködni.

Forrás: http://www.passzivhaz-magazin.hu

Kaliforniában, Iowában, Floridában és Georgiában is foglalkoznak azzal az ötlettel, amellyel egyszerûen eltüntetnék a szemetet, sõt, még profitot is termelnének belõle. Ha elterjed a technológia, az emberiség egyszer majd búcsút mondhat a talajt szennyezõ szemétlerakóknak.

A különösen toxikus anyagokat - például az olajfinomítókból hátra maradt zagyot - már évek óta úgynevezett plazmaágyúkkal semmisítik meg. Ezek olyan hõmérsékletet hoznak létre, amely magasabb, mint a Nap felszínének hõje. 

Eddig azonban a technológia nagyon drága és energiaigényes volt - egy tonna káros anyag elpusztítása 2000 dollárba került. Világszerte csak pár tucatnyi ilyen üzem mûködik - jegyzi meg az Economist magazin.

Most azonban kezd olcsóbbá válni az üzemeltetés, és vállalkozók rájöttek arra is, hogy a folyamat során energiát lehet termelni. Az anyag lebontása során úgynevezett szintetikus gáz (syngas) jön létre, amelyet áramtermelésre lehet fordítani.

Az eljárás során az apróra darabolt szemetet beadagolják a két elektróda között létrehozott plazmába. A hõ és az elektromos töltések leszakítják az elektronokat atomjaiktól. Ha megfelelõ arányban keverték a szemetet, akkor a szén és hidrogén atomok szén-monoxiddá és hidrogénmolekulákká állnak össze, és ezeket el lehet égetni. A maradék anyagot utak burkolásához tudják felhasználni.

A georgiai székhelyû Geoplasma nevû cég az idén kezdi meg egy ilyen szemét-átalakító üzem építését Floridában. Ipari elemzõk szerint több mint három tucat más amerikai cég is hasonló üzemeket akar építeni. Az elsõ ilyen szemétpusztító erõmûben az üzemanyag egyötödét adná a szemétbõl, mesterséges módon elõállított gáz. 

Floridában most arról vitáznak, hogy valójában mennyire lenne környezetkímélõ, alternatív energiaforrás az erõmû, ha a felhasznált gáz java része továbbra is földgáz lenne, és hogy ki fizetne az új módszerért.

A folyamat során létrejövõ "szín gázt" más vállalatok etanollá kívánják átalakítani, amellyel jármûveket lehet hajtani.

Ha a helyi hatóságok rábólintanak az elképzelésre, akkor két-három éven belül állhat üzembe a szemetet plazmával szétbontó és abból energiát elõállító üzem az Egyesült Államokban.

Szvetnik Endre, London

A Nissan amellett, hogy új korszakot nyitott az autózásban, a ’belépõre’ is kiemelt figyelmet fordított: a 100%-ban elektromos meghajtású autókat új fejlesztésû, energiatakarékos hajóval szállították Európába, ezzel is nyomatékosítva környezetvédelem iránti elkötelezettségét és egyben mérsékelve a fuvarozás okozta szén-dioxid kibocsátást.

„Az alkalomhoz illik, hogy az elsõ szállítmány Nissan LEAF az új energiatakarékos teherhajónkon, a City of St. Petersburg-on érkezett Európába. Várakozással tekintünk ezen autóknak a legelsõ Nissan LEAF vásárlók számára történõ leszállítása elé, akik velünk azonos módon viszonyulnak a környezeti szempontból fenntartható jövõjû közlekedéshez” – mondta Simon Thomas, a Nissan európai fõhadiszállásának, a Nissan International SA-nak az értékesítés és marketing tevékenységért felelõs vezetõ alelnöke.   

Energiatakarékos hajó szállította Európába az elsõ szériagyártású Nissan LEAF-eket

A City of St. Petersburg orra áramvonalas, félgömb keresztmetszetû, ami 50 %-kal csökkenti a menetszél-ellenállást, s ennek eredményeként évente 800 tonnával kevesebb tüzelõanyagot fogyaszt, így széndioxid-kibocsátása kb. 2.500 tonnával alacsonyabb. A teherhajó része lesz annak a flottának, amely évente export-autók százezreit szállítja el a Nissan sunderlandi gyárából.

A Nissan LEAF-et jelenleg Japánban gyártják, de 2013-tól az Egyesült Királyságbeli Sunderlandben is beindul összeszerelése, miután ugyanitt 2012-ben megkezdõdik az autókhoz szükséges lítium-ion akkumulátorok gyártása.

2010 szeptembere óta világszerte több mint 27 ezer elõrendelést adtak le a LEAF-re. Az Egyesült Királyságban élõ vevõknek a következõ hetekben kezdik leszállítani a megrendelt autóikat. Az új autótulajdonosoknak természetesen nagyon fontos szempont a megfelelõ töltõhálózat megléte, ezért az országban jelenleg is folyik a kiterjedt töltõhálózat kiépítése. 2013-ra egyedül Északkelet-Angliában 1300 töltõhely fog mûködni. Ezek a gyorstöltõk attól a pillanattól kezdve, amikor Nissan LEAF akkumulátor-lemerülését jelzõ figyelmeztetõ lámpája világítani kezd, mindössze 30 perc alatt 80 %-os szintre töltik az akkumulátort. A Nissan elektromos autókat értékesítõ valamennyi kereskedõje – jelenleg 25 ilyen telephely mûködik az Egyesült Királyságban – szintén fel lesznek szerelve ilyen gyorstöltõ készülékkel. Az ország teljes területén beruházási programokat indítottak azzal a céllal, hogy 2013-ra kb. 9000 töltõhely kerüljön használatba.  

Néhány adat a Nissan LEAF-rõl:

• Az elsõ megfizethetõ árú, nagy sorozatban gyártott zéró-emissziós autó a világon
• Ötüléses, C-kategóriás, ferdehátú személyautó
• 80 kW teljesítményû villanymotor hajtja  
• 30 perc alatt 80 %-os szintre tölthetõ az akkumulátora (gyorstöltéssel)  
• Valós hatótávolsága: 175 km
• Maximális sebessége: 145 km/h
• Egy teljesen új, erre a célra kifejlesztett elektromos-autó padlólemezre épül

Forrás: zoldauto.info

Ilyen típusú létesítmények építésére vonatkozó tervek sem a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 címû dokumentumban, sem a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re címû energiastratégia véglegesítésre váró változatában nem szerepelnek. Ezúton hívjuk fel tisztelettel a sajtó figyelmét arra, hogy az Új Széchenyi Tervben sajnálatos módon, a Kormány szándéka ellenére maradtak benne a nagy méretû duzzasztómûvek, illetve vízlépcsõk létesítésének tervére vonatkozó kijelentések. 

Szakmai meggyõzõdése mentén a Kormány a jövõben sem tervezi nagy duzzasztómûvek és vízlépcsõk létesítését. Sem az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásainak megfogalmazásakor, sem a Nemzeti Programok támogatási konstrukcióinak kidolgozásakor nem tekintette, és tekinti a jövõben a nagykapacitású vízenergia (duzzasztómûvek, vízlépcsõk) kiaknázását valós lehetõségnek. 

Ennek oka, hogy Magyarország domborzati adottságai a vízenergia hasznosításának szempontjából kedvezõtlenek, az ország nagy része síkság, vagy alacsony dombvidék, de a viszonylag kis kiterjedésû hegyvidékeken is kevés a nagy szintkülönbséggel rendelkezõ terület, a nagy vízhozamú folyóink pedig kis esésûek. Ezért az elméletileg kihasználható potenciál tekintetében – a vízenergia-vagyon szétszórtsága miatt – a nagyobb duzzasztómûvek létesítése helyett a kiskapacitású vízenergia-termelés elõnyeit indokolt kiaknázni. Ezt elsõsorban a – kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltõ – 10 MWe alatti teljesítményû törpe vízerõmûvek, valamint a folyómedrekbe telepített 100-500 kWe teljesítményû átáramlásos turbinák szolgálják. A kis vízerõmûvek leginkább a vidéken, lokális környezetben, saját energiafelhasználás és önellátás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat. Ezért a Kormány az utóbbiak létesítését tartja a nemzeti érdekekkel összhangban állónak.

Forrás: Greenfo

 Egy helyi építõipari cég olyan új típusú házakat fejlesztett ki, amelyek tetejére 3-3,5 kW teljesítményû napelempaneleket szerelt fel és bónuszként a házzal együtt egy elektromos meghajtású autót is ad. Ezzel is a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó környezetvédelmet kívánja szolgálni. A napelemekkel termelt árammal nemcsak a villanyautót töltik fel, hanem a takarékosan kialakított lakásvilágítást is ellátják. A világításhoz LED-es lámpatesteket építettek be, ezzel az áramfogyasztás lényegesen csökkenthetõ. Ha még marad fölös áram, akkor azt az áramszolgáltató visszavásárolja.

Az elsõ öt házat most hirdették meg eladásra, máris sokan érdeklõdnek, személyesen is kimennek a helyszínre, ahol a házak megtekinthetõk. A kétszintes házak tetejét befedik a nap irányába elhelyezett napelemek, az alsó szinten lévõ kocsibeállóban ott parkol a házhoz járó Nissan Leaf típusú villanyautó is, amely egyébként Európában az év autója lett, mellette a feltöltésre szolgáló kábelcsatlakozó.

A villanyautó a napelemes feltöltõrendszerrel együtt 8 millió jennel (mintegy 18 millió forinttal) drágítja meg az épületet, amely így összesen 60 millió jenbe (nagyjából 138 millió forintba) kerül. A jelentõs érdeklõdés nemcsak a lakosság növekvõ környezettudatosságára utal, a japánok megértik a károsanyag-kibocsátás csökkentésének, a természet megóvásának szükségességét, de az új megoldás az ésszerûbb életmód elterjedését is szolgálja. A napelemekkel csökkenthetõk a lakás rezsiköltségei és megspórolható a tankolás, ami nem mellékes szempont a szigetországban is egyre magasabb üzemanyagárak mellett.

Forrás: Népszabadsaág

Eddig jellemzõen vagy vegyi, vagy biológiai úton készítettek alkoholt a különféle szerves anyagokból, a General Motors támogatását élvezõ Coskata Co. azonban egy vegyes eljárást dolgozott ki. A lényeg, hogy a hulladékot hevítéssel alkotóelemeire bontják – hidrogén, szén-monoxid és szén-dioxid keletkezik a folyamat során – majd ezt a gázt üreges szálakból álló, nagy belsõ felületû anyagon vezetik át, amelyben egy speciális baktérium-tenyészet etanolt állít elõ belõle.

A módszer pillanatnyilag még csak laboratóriumi körülmények között mûködik, de ha a fejlesztések a várt eredményekkel zárulnak, már az idén elkészülhet az elsõ kísérleti üzem, ahol évi 150 ezer liter üzemanyag elõállítására lesz lehetõség. Ha a nagyüzemben használható eljárásokat itt kidolgozták, akkor jöhet a tömegtermelés: 2012-ben beindítanak egy gyárat közel 380 millió literes éves termelési kapacitással. Ha a terv megvalósul, akkor alig 50 forintos költséggel lehet egy liter üzemanyagot elõállítani, és ebben már a gyártó haszna is benne van.

Az persze még kérdéses, hogy a módszer valóban alkalmas-e a tömeggyártás beindítására, de ha sikerülne a terv, az legalább részben megoldaná a jelenleg fennálló problémákat. A kõolaj-származékok drágulásával ugyanis egyre több etanolra lenne szüksége az iparnak, de ez az igény nem elégíthetõ ki teljes egészében energianövények termesztésével. Ezért keresnek olyan módszereket, amelyekkel más szerves vagy szervetlen anyagokból állítható elõ az alkohol, méghozzá nagy mennyiségben. Ha a Coskata eljárása beválik, ezzel lényegében bármilyen szerves anyag felhasználható lesz a faforgácstól a közönséges kommunális hulladékon át az elhasznált gumiabroncsokig – csupa olyan anyag, aminek az újrahasznosítása eddig problémát okozott.

Nagyrészt Bioetanolból álló E85 jelzésû üzemanyagot már most is forgalmaznak Magyarországon, méghozzá a benzinnél és a gázolajnál jóval olcsóbban. Míg ez utóbbiak ára 360 forint körül van, addig az E85 literjét 260 és 275 forint közti áron lehet tankolni, részben annak köszönhetõen, hogy az EU területén egyelõre nem vethetõ ki jövedéki adó a bioüzemanyagokra. Az itthon forgalmazott etilalkohol-üzemanyag azonban teljes egészében kukoricából készül, egyelõre jóval drágábban, mint amennyibe a kõolaj-alapú üzemanyagok elõállítása kerül. Ezen kívül a ma használt benzines autókban alkoholból jóval több fogy, mint benzinbõl, még akkor is, ha a motor vezérlését módosítják, így – tapasztalati adatok szerint – E85-tel a jelenlegi árkülönbség mellett sem lehet jelentõs megtakarítást elérni.

Forrás: Totalcar

 A kínai elnök washingtoni látogatását kereskedelmi és üzleti együttmûködésekrõl szóló konferenciák és szakkiállítások egészítették ki. Kína ugyanis megvalósította azt, amirõl Obama csak álmodik, illetve szónokol: erõs a zöldipara. (Az amerikai elnök szándékai szerint 2025-re az USA-ban 20-25 százalékra nõne a megújuló energiák aránya.)

 

 Kínai sikersztori: állami rásegítés

A támogatási eszközeit a megújuló energiák mögé felsorakoztató pekingi vezetés ingyenes vagy olcsó földhasználatot biztosított, az állami tulajdonú bankok pedig alacsony kamatú hiteleket (csak tavaly nyáron 13 milliárd dollár értékben!), hogy a kínai vállalatok alacsony költségszinten és nagy mennyiségben tudjanak nap- és szélenergia-eszközöket gyártani. (Ugyanezeket a kedvezményeket külföldi cégek nem vehették igénybe.)

Néhány éve a szélturbinák belföldi alkatrész-arányának 70 százalékra növelésérõl is rendelkezett a kínai kormány. E kedvezményezési formák némelyike nemzetközi vitát eredményezett: a protekcionizmus árnyát vonták Kínára és többen a WTO szabadkereskedelmi szabályainak megsértésével vádolták az ázsiai nagyhatalmat (mely 2001-ben csatlakozott a szervezethez).

Washington vizsgálta a kérdést, Japán viszont aggályai ellenére nem nyújtott be panaszt a Világkereskedelmi Szervezethez: attól tart ugyanis, hogy azzal tovább élezné megromlott diplomáciai kapcsolatait Kínával, amely már eddig is dróton rángatta a szigetországot a csúcstechnológiai eszközökhöz nélkülözhetetlen ritkaföldfém-szállítmányok részleges megvonásával. (Japán azonban nem restellte Kanadát bepanaszolni a WTO-nál, amikor Ontario kormányzata 25 százalékban állapította meg a kötelezõ belföldi alkatrész-arányt. Napenergia projekteknél 50 százalékra helyezte a limitet).

Mire Peking -nemzetközi nyomásra- két hónap múltán visszavonta a minimális belföldi alkatrész-arányt megszabó rendeletet, a gyártók már átálltak az új összetételre. És senki sem mert módosítani rajta. A kommunista kormány tehát elérte a célját.

A belföldi piac nagy sebességgel nõtt. Tipikus példa, hogy a spanyol Gamesa, mely ugyan elvesztette öt évvel ezelõtti piacvezetõi pozícióját és ma csak 3 százalékot hasít ki a tortából, mégis megduplázta termelését - mert idõközben a piac ilyen méretekben bõvült.

Mégis mutatkoznak jelei a kínai piac telítõdésének. A kormány lelassította a szélenergia-farmok engedélyeztetését, mert felhalmozódtak a hálózatba még nem kötött telepek. A kínai gyártók tehát új piacok után néznek.

Kínai invázió: piacfoglalás

A kína gyáriparosok 600 000 dolláros megawattonkénti árszinten tartják a szélturbináikat, a nyugati gyártmányú termékeket viszont csak 800 000 dolláros áron vagy ennél is drágábban tudják piacra dobni a riválisok. Kínában olcsóbb a munkaerõ: a gyáripari mérnökök átlagfizetése 300 dollár (60 000 forint), Amerikában ennek tízszerese!

Minden mennyiséget elvisznek, a legtöbb repcét külföldön dolgozzák föl - mondta el a Napi Gazdaság Online érdeklõdésére Vancsura József, a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének elnöke. Az árak alaposan megnõttek, nagyrészt a biodízel iránti kereslet megugrása miatt; ezzel együtt a felvásárlási árak igencsak ingadoznak.

Ami a bioüzemanyag-fogyasztást illeti, egyes országokban a jobb gazdasági teljesítmény miatt nõtt a kereslet 2010-ben, míg máshol csökkent, részben a gazdaság lassabb kilábalása miatt. Magyarország egyértelmûen az utóbbi csoportba tartozik.

Megfordult a tendencia

Az étkezési repceolaj iránti kereslet abban az idõszakban növekedett, amikor a napraforgóolaj fogyasztói ára magasabb volt a repceolaj fogyasztói áránál. Az utóbbi idõben azonban ez a tedencia megfordult és a repceolaj árának növekedése visszavetette a keresletet - tudtuk meg a Tesco Magyarországtól, amely több más szereplõ mellett szintén nem forgalmaz repceolajat. Hazánk hagyományosan napraforgóolaj-felhasználó, a magyar vásárlóknak körülbelül 98 százaléka ezt az olajat részesíti elõnyben.

A könnyen betakarítható repcébõl jóval egyszerûbben készíthetõ bioüzemanyag, mint például az erre a célra korábban leginkább alkalmasnak tartott napraforgóból. Ráadásul sokak - így a Gabonaszövetség elnöke szerint étkezési célra a napraforgóolaj inkább megfelel. A repce a mezõgazdaság számára azért is fontos növény, mert kedvezõen befolyásolja a talaj tulajdonságait, tulajdonképpen fertõtleníti azt az optimális esetben utána vetett gabonafélék számára.

Alulbecsült kapacitás

Amikor Magyarországon elindult a repcetermesztés, úgy gondoltuk, hogy mintegy 170-180 ezer hektár lehet alkalmas a meglehetõsen jó minõségû termõterületet igénylõ növény termesztésére - fogalmaz Vancsura. Az utóbbi idõben azonban az új, nagyobb tûrõképességû hibridek megjelenésével változott a helyzet, és már mintegy 250 ezer hektáron ültetnek és takarítanak be repcét - tette hozzá. Ezzel párhuzamosan a termésátlag a korábbi 2 tonna/hektárról körülbelül megduplázódott, vagyis simán teljesül a 2,5 tonna/ha fölötti gazdaságossági kritérium.

A kõolaj alapú üzemanyagok adó nélküli bekerülési ára továbbra is jelentõsen alacsonyabb, mint az alternatív üzemanyagoké. Igaz ugyan, hogy jelentõsen nõtt a kõolaj világpiaci ára az egy évvel korábbi szinthez képest, de eközben az alternatív üzemanyagok alapanyagául szolgáló mezõgazdasági termények ára még nagyobb mértékben nõtt. Így nemhogy nem csökkent, de talán még nõtt is a különbség.

A bioüzemanyag-kérdés a zöld máz alatt kemény gazdasági érdekeket takar - mondta el a Napi Gazdaság Online számára Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) elnöke. A szakember szerint a magyar üzemanyagpiac meghatározó szereplõje leszerzõdött a magyarországi repcetermesztõkkel annak érdekében, hogy a kötelezõ bekeverési arányt biztosítani tudja.

Problémás a szabályozás

A szervezet vezetõje szerint problémás, hogy a bioüzemanyag-törvény végrehajtási rendelete a bekeverési arányra vonatkozóan nem ír elõ konkrétumot, nem kötelez semmire, az olyan egyéb üzemanyagok területe, mint például a biogáz, vagy a tiszta biodízel pedig egyáltalán nincs szabályozva - tette hozzá Héjj. Jelenleg a tiszta biodízel adózás szempontjából a normál gázolaj kategóriájába esik, vagyis valamivel költségesebb, mint a fosszilis dízel - így jelenleg nem éri meg tiszta biodízelt használni.

A biokomponens kereslete alapvetõ összefüggésben van az üzemanyagok iránti igénnyel valamint a jogszabályok által kiszabott biotartalom mértékével. A Molnál 2011-ben mérsékelt növekedést várnak az üzemanyag keresletében, várakozásaik szerint a 2010-es nagy visszaesés már nem folytatódik. A jogszabályban elõírt biotartalom mértéke 2011-ben ugyanaz, mint 2010-ben volt. Ezek eredõjeképpen 2011-ben nagyjából a 2010-es biokomponens igényeket prognosztizálják.

Hulladékból is lehetne

A társaságnál kutatják az élelmezési célra nem használható alapanyagok biokomponenssé történõ átalakításának lehetõségeit is. Vállalataikat képessé tették a használt sütõolaj bizonyos mértékû felhasználására, továbbá egy olyan új technológia kifejlesztése is napirenden van, ami tovább növeli a szóba jöhetõ hulladékok felhasználhatóságát.

A nemzeti cselekvési tervvel összhangban az alternatív üzemanyag iránti hazai igények nõni fognak, hiszen 2020-ra el kell érni a 10 energiaszázalék megújuló részarányt a közlekedési célú energiafelhasználásban. Az olajtársaság szerint a 2020-as célok teljesítéséhez szükséges azonban, hogy fejlettebb technológiák kerüljenek piacra. Ez teremti meg annak a lehetõségét, hogy élelmezési célra nem alkalmas mezõgazdasági alapanyagból is elõ lehessen állítani megújuló komponenst. A Mol álláspontja szerint ennek az innovációs igénynek a materializálódásához elengedhetetlen az állami ösztönzõk ilyen irányú átalakítása.

Forrás: Napi Gazdaság

A titokzatos céget Joule Unlimitednek hívják, és alig pár éve létezik. Ahogy az az ilyen forradalmi áttörést ígérõ társaságoknál lenni szokott, a fejlesztéseket sokáig teljes titokban folytatták. Sok részletet még most sem lehet tudni, azonban az alapkoncepció mára már ismertté vált, a társaság tényleg minden eddigi eljárástól különbözõ megoldást tervez a bio-üzemanyagpiacra dobni. 

A The Globe and Mail nevû portálon megjelent cikk szerint a társaság eljárása jelentõsen nagyobb üzemanyag-hozamot képes produkálni, mint a jelenlegi bioüzemanyag-gyártási eljárások. A cég állítása szerint jelen stádiumban bizonyítottan képesek egy acre területen (kb. 4050 m2) évi 10 000 gallon etanol gyártására. A társaság számításai szerint a technológiájukban még elég tartalék van, hogy 25 000 gallonos etanolhozamot is elérhessenek. Ez hozzávetõlegesen 800 hordó olajnak felel meg, szemben a kukorica alapú etanolgyártásnál jellemzõ 328 hordóval - azonos területre vetítve. A dízel esetében a várható hozam ennél kisebb, 15 000 gallon/acre, azonban fontos, hogy ez esetben valódi gázolajról beszélhetünk, nem pedig "klasszikus" biodízelrõl. 

Na de mit is csinál a Joule? 

A Joule szeptemberben genetikailag módosított E. coli baktériumra szerzett szabadalmat. A társaság által kitenyésztett organizmusok gyakorlatilag lemásolják a fotoszintézis folyamatát, sokkal rövidebb idõn belül reprodukálva azt. Amennyiben a társaság nyilatkozatai helytállóak, akkor a szabadalmaztatott szervezet széndioxidon és napfényen élve szénhidrogént termel. A társaság szerint az így termelhetõ üzemanyag mennyisége majdhogynem határtalan, ahogy fogalmaznak: a szükségleteknek megfelelõ üzemanyag elõállítására képesek. A folyamathoz szükség van vízre is, azonban ennek minõsége a Joule technológiájában mellékes körülmény, sós vagy édes vizet egyaránt képesek használni. 

A Joule technológiája részint azért egyedülálló, mert az imént sorolt elemeken túl semmilyen nyersanyagra sincs szüksége, nem a másik komoly kitörési útnak tartott alga alapú szénhidrogén-termelést célozza, komplex módon, egy rendszerben képes a jelenlegi üzemanyagtípusokkal helyettesíthetõ termékeket gyártani, legyen szó etanolról, gázolajról vagy kerozinról. És ha minden igaz, akkor ezt igencsak versenyképes áron: a Joule által publikáltak szerint a (valódi) gázolajat 30 dolláros hordóegyenértéken lesznek képesek produkálni. 

Dióhéjtech 

A társaság levédett nevei között szerepel a Helioculture és SolarConverter. Az elõbbi az eljárás elnevezése, míg az utóbbi a kidolgozott rendszeré. A rendszer úgy lett kifejlesztve, hogy kész üzemanyagot gyártson, vagyis egy lépésben képes a nap energiájából, széndioxidból és vízbõl a kívánt üzemanyag elõállítására. Ez már önmagában is több mint szép lenne, azonban a Joule még ennél is tovább lépett eggyel, és moduláris rendszert alkotott. Ezáltal az üzemanyag-elõállító egységek könnyen, a fogyasztás alakulásának függvényében változtathatók, ami jelentõs költségmegtakarítást jelent a jelenlegi finomítói gyakorlathoz képest. 

A Solarconverter gyakorlatilag egy napelemre hasonlít, ebben történik az üzemanyag-elõállítás az erre a célra kitenyésztett organizmusok segédletével. A Joule állításai szerint a technológia képes akár 50-szer hatékonyabb lenni, mint bármilyen más jelenlegi bioüzemanyag-elõállítási módszer. A környezetbarát mivoltot erõsíti, hogy a technológiához nincs szükség sem mezõgazdasági területre, sem egyéb természeti kincsre. A CO2 felhasználása alapján nagyméretû egységek esetén a teljes életciklus alatt akár 90%-kal kisebb kibocsátást eredményezhet a Joule által életre hívott technológia. 

Túl szép, hogy igaz legyen... 

A társasági kommunikációnál többet egyelõre nem lehet tudni, bár ez, az ehhez hasonló ötleteket dédelgetõ társaságoknál megszokottnak mondható. Amennyiben igaz, amit a cég állít magáról, akkor valahol a bölcsek kövét csiszolgatja, amely alapjaiban változtathatja meg az energiaellátásról eddig alkotott fogalmainkat, valamint az olajipar jövõjét. Az ilyen történetek hallatán persze egybõl felmerül, hogy ha valami ennyire jó, akkor a nagy multik közül - legyen az olajipari vállalkozás vagy befektetõház - miért nem tesz valamelyik "ellenállhatatlan" ajánlatot a cég tulajdonosai számára. 

Az environmental expert írása szerint a társaság már üzemeltet egy kísérleti üzemet Texasban, és a cég tervei szerint már 2012-ben kisebb méretû kereskedelmi gyártótelepet is üzembe állítanak. A Joule az elmúlt két évben bekerült a Biofuels Digest TOP50-es listájára, tíz helyet lépve elõre egy év alatt a 22. helyre. A céget ugyancsak a legfontosabb bioenergetika kutatócégként nevezete meg a legígéretesebb új technológiákat követõ World Technology Network is. A társaság alapítói között ott szerepel a Harvard egyik híres genetikusa, valamint tavaly az elmúlt amerikai választási idõszak republikánus jelöltje, John Kerry szenátor látogatta meg a Joule-t, amely látogatást követõen a politikus ironikusan úgy fogalmazott, hogy a társaság annyira fejlett technológián dolgozik, hogy nem fér bele a szövetségi támogatások kondíciói közé. A szenátor hozzátette, hogy a Joule-ban megvan a lehetõség, hogy megváltoztassa az egész játékot, vagyis hogy "game changer" legyen. 

Habár rossz levegõjû városok problematikája érdemben nem orvosolható a Joule technológiája által, és az sem teljesen világos még, hogy a SolarConverter milyen mennyiségû napenergiát igényel a bemutatott hozamok teljesítéséhez, azonban a több mint versenyképes árával stabilitást hozhat az üzemanyagpiacokra, értékes területeket szabadíthat fel mezõgazdaság számára, és a a termékek egyéb célú (például vegyipari) hasznosítása is lehetséges. 

Tekintettel arra, hogy cég nem hajlandó többet közölni magáról, további információk hiányában nem tehetünk többet, mint hogy várunk és figyeljük a társaságot, hogy az eddig elénk vázolt álomképbõl mennyit valósít meg.

Forrás: Portfolio.hu

 Még túl korai igazi átállásról beszélni, de azzal, hogy a Cofely Services zöld haszonjármûvek beszerzése mellett döntött, megtörténtek az elsõ lépések. „Egy kísérleti projektrõl van szó” - magyarázza Stan de Pierpont, a Cofely Services ügyvezetõ igazgatója. „Látni szeretnénk, hogy ezek az elektromos jármûvek hogyan válnak be a mindennapokban. Gyakran elõfordul, hogy munkatársainknak egy nap többször kell rövid utat megtenniük a különbözõ telephelyek között. Szeretnénk ezeket az utakat nulla szén-dioxid kibocsátással megtenni. Terveink szerint egy éven keresztül dokumentálni fogjuk az összes üzemeltetési adatot és költséget, majd a Laborelec-kel, a Groupe GDF SUEZ belgiumi kutatóközpontjával közösen kiértékeljük. Tapasztalatainkat bõvíteni fogja testvér vállalatunk, a Fabricom is, aki hamarosan egy kisebb flotta elektromos Peugeot Partner Venturi birtokosa lesz. Ha meg leszünk elégedve, a jármûparkunk egy nagyobb részét is bevonjuk a projektbe.”

„A személyautó- és a haszonjármû flották üzemeltetése terén a Peugeot évek óta remekül együttmûködik a Fabricom és a Cofely Services vállalatokkal Belgiumban, nemzetközi szinten pedig a GDF SUEZ csoporttal”- hangsúlyozza Paul-Hervé Polet, a Peugeot Professional igazgatója. „A Peugeot többirányú kutatást végez, hogy környezetbarát jármûveket fejlesszen ki: kisebb fogyasztás és kisebb emisszió elérése a hagyományos üzemanyagok terén, dízel hibrid modellek bevezetése még idén, elektromos jármûvek kifejlesztése, melyek elsõ modelljei az iOn személyautó és a Partner Origin Electric Venturi kombi.

Most, hogy a Fabricom és a Cofely Services belevág az elektromos jármûvel történõ közlekedés elsõ nagy szakaszába, nyilvánvaló, hogy ezen a területen folytatjuk az együttmûködést.” Paul-Hervé Polet hozzáteszi: „Kiemelten fontos számunkra az is, hogy nyomon kövessük és tapasztalatokat szerezzünk a hétköznapokban használt új elektromos jármûvekkel kapcsolatban.”

A választás a Peugeot Partner Origin Electric Venturira esett. A tisztán elektromos meghajtású kombi nem bocsát ki sem zajt, sem szén-dioxidot (összehasonlításképpen: egy hasonló méretû, dízelmotorral felszerelt, átlagos, korszerû kombi kilométerenként körülbelül 150 gramm szén-dioxidot bocsát ki). A “Zebra” akkumulátorokkal (nátrium-nikkel-klorid) felszerelt elektromos Partner hatótávja 120 km (terheléstõl függõen), legnagyobb sebessége 110 km/h. Az akkumulátor a normál, lakossági elektromos hálózatról tölthetõ fel, a 80 százalékos feltöltöttséghez öt óra szükséges.

Forrás: AP/DENP

Az ERU elnöke kifejtette: bár 2010 végéig összesen 1780 megawattnyi beépített teljesítményre adtak ki engedélyt, ezek egy részét a beruházóknak tavaly nem sikerült befejeznie. Amennyiben idén befejezik a létesítményeket, az állami támogatásokat már nem kapják meg. Márciustól elesnek az állami támogatásoktól a zöldmezõn felépített és 30 megawattnál nagyobb teljesítményû naperõmûvek is.

Éppen a tavalyi magas állami támogatásnak köszönhetõen Csehországban egy év alatt nagyobb megugrott a fotovoltaikus erõmûvel összteljesítménye. Míg 2010 januárjában a beépített teljesítmény 463 megawatt volt, az idén januárban már ennek a majdnem négyszerese - jegyezte meg Josef Firt. Ennek következtében fennállt az a veszély, hogy Csehországban nagyon megugrik a villanyáram ára.

Miután az állam több intézkedést is hozott az áramárak fékentartása érdekében, a háztartásoknak átlagban 4,6 százalékkal, az ipari fogyasztóknak pedig 5,2 százalékkal drágult januárban a villamos energia. 

Az idén az állam már alacsonyabb áron - a tavalyinak mintegy 50 százaléka - és kedvezõtlenebb feltételek mellett fogja felvásárolni a zöld energiaforrásokból származó áramot.

szerzõ: ifj. Kokes Zoltán / Prága

A nyersanyagszegény szigetországban az 1979. évi második olajválság hatására került elõtérbe a napenergia hasznosítása, akkor elsõsorban meleg víz elõállítására szolgáló napkollektorokat szereltek a háztetõkre. 1980-ban 830 ezer ilyen készüléket helyeztek üzembe a fõvárosban, ez volt a csúcs, míg jelenleg csupán pár ezer talál gazdára. A drasztikus visszaesés a válságot követõ olajárcsökkenéssel magyarázható, hatására a kereslet is csökkent, de a lakosokat is már-már idegesítette a telepítõ cégek erõszakos, házról házra járó értékesítõ kampánya. A csúcsidõszakban több mint száz cég gyártott napkollektort, számuk mára pár tízre zsugorodott. A gyártók átálltak a napelemekre, mert egyre több célra kezdték használni az áramot, a kereslet érthetõen megugrott.

A tokiói városvezetés elhatározásához a döntõ lökést az állami napenergia-ösztönzési rendszer hiányossága adta, mert az szinte kizárólag csak az áramtermelõ napelemekre korlátozódik. Szó volt ugyan arról, hogy a támogatási rendszert kiterjesztik a meleg víz elõállítására is, de az utolsó pillanatban ezt ismét a bizonytalan jövõre halasztották. Ekkor döntött a városvezetés úgy, hogy saját kezébe veszi a dolgot, és önálló finanszírozású támogatási rendszert hirdetett meg. Ezt szakértõi vélemények, számítások bekérése elõzte meg, amelyek szerint ugyanakkora mennyiségû energia elõállításához napkollektorral csupán egyharmadegynegyed akkora felületre van szükség, mint napelemmel, és a kollektor beruházási költsége is alacsonyabb a napelemnél. Tokióban 2009–2010-ben is volt pályázati rendszer napenergetikai támogatásokra, de míg napelemre 13 600 pályázat érkezett, addig napkollektorra mindöszsze 270, ami szintén a hõenergia háttérbe szorulását mutatja.

A napkollektor idén induló támogatási rendszere ötezer lakásra kétmilliárd jent (kb. 2,5 milliárd Ft) irányoz elõ, a program öt éven keresztül folytatódik. A támogatás csak új építésû lakásokra vonatkozik, egy napkollektor felszerelésének mintegy egymillió jenes (kb. 2,5 millió Ft) költségének feléhez-egynegyedéhez fog támogatást nyújtani a városvezetés az építõ cégnek.

A támogatási rendszer elsõsorban a többemeletes lakóházak gazdaságos energetikai megoldását ösztönzi. Ezeknek a háztömböknek a teteje egyébként is kis felületet kínál a napelemek számára, viszont mivel a japán házak általában déli, délkeleti vagy délnyugati tájolásúak, ha a lakások erkélyei ilyen irányba néznek, az erkélyek korlátai kiváló lehetõséget nyújtanak kollektorpanelek elhelyezésére. A technikai elképzelés szerint a korlátok üveg-, mûanyag vagy fémtábláit cserélnék ki az alig vastagabb kollektorpanelekre, a bennük felmelegedett hõátadó folyadék csöveken keresztül jut a 250-300 literes melegvíz-tárolóba, ahol a hõt átadja a víznek. Két-három panelbõl annyi hõ nyerhetõ, amennyi elegendõ lehet egy lakás padlófûtésére, továbbá fedezi a fürdõszobai és konyhai melegvíz-szükségletet is. Problémát a borús napok okozhatnak, akkor a gázbojler szolgáltatja majd a meleg vizet. Talán nem véletlen, a napkollektoros megoldást a tokiói gázmûvek fejlesztette ki.

A tokiói megoldásról nyilatkozott a Napenergia Fejlesztési Társaság szóvivõje is. Sajnálatosnak tartja a napkollektorok eddigi háttérbe szorulását, megígérte, hogy a társaság PR-tevékenységével is mindenképp segíteni fogja a szoláris hõenergia hasznosítását. A felkelõ nap országában is kell egy kis propaganda a napenergia sokoldalú kiaknázásához.

Forrás: Népszabadság

 A cikkben idézett kutatási eredményekkel nem kívánok vitába szállni, de azzal igen, hogy a szerzõ a bioüzemanyag fogalmát leszûkíti a bioetanolra és a biodízelre. Pedig a bioetanol és biodízel mellett a 2003/30/EK irányelv a biogázt is a bioüzemanyagok közé sorolja.

Az irányelv melléklete leírja, hogy a bio üzemanyagok használatával, ezen belül a biogáz sûrített földgázként való felhasználásával 73-80 százalékos megtakarítás érhetõ el, míg a folyékony bioüzemanyagokkal ennek csak fele-háromnegyede.

A szakirodalomból megtudható ugyanakkor, hogy az egy hektáron termelt növényekbõl elõállított biogázzal másfél-kétszer annyi utat tud megtenni egy gépjármû, mint az ugyanabból a növényi tömegbõl elõállított bioetanollal vagy biodízellel. Ráadásul biogáz nemcsak mezõgazdasági termékekbõl állítható elõ, hanem szerves hulladékokból is.

A Magyar Biogáz Egyesület Magyarország biogáz-potenciálját 750 MW-ra becsüli, amely kb. 3,5 milliárd Nm3 (normál köbméter) biogáz-termelésnek felel meg évente. Ma már az üzemszerûen alkalmazott technológiákkal a 3,5 milliárd Nm3 biogázból 2,1 milliárd Nm3/év biometán állítható elõ, amely a földgáztörvény szerint a földgázhálózatba táplálható.

A sûrített földgáz pedig egyre népszerûbb üzemanyag, mert olcsóbb, tisztább, kisebb a CO2-emissziója (különösen a biometáné), és gyakorlatilag nem kerül korom a levegõbe, ráadásul a motor számára is kedvezõbb.

Tehát ha a biometánt betápláljuk a földgázhálózatba és a hálózat mentén gáztöltõ állomásokat létesítünk – praktikusan a benzinkutaknál –, az éves magyarországi biogáztermeléssel sûrített földgázként kb. 2,1 millió tonna fosszilis üzemanyagot válthatunk ki, miután 1 Nm3 biometánnak és 1 liter gázolajnak egyaránt kb. 35 MJ a fûtõértéke. Az EU-elvárásoknak megfelelõ 10 százalékos fosszilisüzemanyag-kiváltás csak biogázzal is megoldható lenne.

Ma Magyarországon szinte kizárólag villamos energiát termelnek biogáz felhasználásával, de elõbb-utóbb a magyar kormány is felismeri, hogy a biometán is bioüzemanyag.

Bódás Sándor Magyar Biogáz Egyesület

 A MOL álláspontja szerint a bányatörvényben meghatározott 2500 méteres határ erõs kompromisszum, a komplexebb mélységi geotermikus projektekhez tartozó határvonalat indokoltabb lenne 2000 méternél meghúzni. Fasimon Sándor emlékeztet rá, hogy ettõl a mélységtõl gyakorlatilag a szénhidrogén-bányászatban ismert kockázatok jóval nagyobb mértékben vannak jelen, így például egy kitörés lehetõsége is, ami a jelentõs gazdasági károkon túl emberéleteket is követelhet és felveti a szabályozó felelõsségét is. Ezért a szakértelem és a megfelelõ felkészültség kiemelt fontosságú ebben a szegmensben. 

2000 méternél jól különválaszthatók a kisebb komplexitású, alacsonyabb tõkeigényû, fõként direkt hõhasznosítást célzó projektek, és a magasabb felkészültséget igénylõ áramtermelési projektek - mondja Fasimon Sándor. 

A mélységi geotermikus iparág projektjei egyszeri, viszonylag magas beruházási összeggel hajthatók végre, komplexitástól függõen a szükséges minimális ráfordítások 2 és 6 milliárd forint között szóródnak, azonban ezt követõen mérsékelt árak, és fõként hosszú idõre jól kalkulálható költségek mellett képesek az áram- és hõtermelésre, hiszen a változó költségek igen alacsonyak azáltal, hogy üzemanyag beszerzésére nincs szükség. A földhõvel ráadásul lehetséges az ún. zsinóráram-termelés, vagyis a geotermia ellentétben a többi megújuló forrással, kiszámítható, magas kapacitás-kihasználtságú termelésre képes az elektromos hálózati rendszer egyensúlyának veszélyeztetése nélkül. 

A jelenlegi támogatási rendszer (KEOP) az imént vázolt beruházási igények miatt szintén nem megfelelõ - mutat rá Grosz Ákos, a Mol Energia Portfólió Fejlesztési vezetõje. Az ugyanis hiába biztosított közel 10 milliárd forintos keretet az geotermikus iparág számára, a maximum 50%-os támogatási arány, valamint 1 milliárd forintos támogatási plafon és a szabályozás elégtelensége nem tette, teszi lehetõvé a komplexebb projektek finanszírozását. A mostani szisztéma problémái az eddig lehívott összeg mértékében is jól tetten érhetõ. Ráadásul azt hallani, hogy a támogatáspolitika ezt még tovább aprózná, ami az imént vázolt pontok miatt mindenképpen elkerülendõ - mondja Grosz. 

Jelen helyzetben ennél is nagyobb problémát jelent a szabályozás átláthatatlansága, pontosabban szólva hiánya - mondja Fasimon Sándor. Nem ismert a koncessziós területek kijelölésének módszertana, az ezekhez tartozó pályázati rend, valamint az sem, hogy mikortól lehetséges a licenszek kiadása. Amit tudni lehet az a csak annyi, hogy 2011. január elseje elõtt nem adható ki koncesszió. 

Elemi fontosságú lenne, hogy a koncessziós pályázatokon a jelentkezõk által elkészített munkaprogramok és azok szakmai elemei érvényesüljenek, továbbá, hogy a munkaprogram elmaradása maga után vonja a koncesszió elvesztését - teszi hozzá Grosz Ákos. Sajnos már most is mutatkoznak arra jelek, hogy egyesek spekulatív céllal igyekeznek koncessziót szerezni bizonyos területeken, ami nagyban visszavetheti a hazai geotermikus vagyon hasznosítására irányuló törekvéseket. Hasonló helyzet alakulhat ki, mint korábban a szélenergiában. 

A MOL elsõ sorban a mélységi geotermiára összpontosít, hiszen hagyományos tevékenységébõl eredõen itt rendelkezik versenyelõnnyel, a társaság számára a földhõ alapú áramtermelés a kitûzött cél. Persze a társaság az áramtermelésen túl számol a hõhasznosítással is, ezen a területen akár partnerséget is hajlandóak lennének kialakítani. Habár a hõpiacnak számos rizikója van, az egyes projektek megtérülését nagyban javíthatja, amennyiben a felszínre hozott energiát hõoldalon is képesek értékesíteni. 

A társaság idén félmilliárd forintot fordított geotermikus kutatásra, és a következõ évekre is jelentõs összegekkel kalkulálnak. A MOL minden országban, ahol kutatás-termelési tevékenységet folytat vizsgálja a geotermikus lehetõségeket. Horvátországban a magyar határhoz közel is folynak ilyen kutatások, bár Grosz Ákos elmondása alapján déli szomszédunknál az itthoniakhoz hasonló szabályozási problémákkal kénytelenek szembe nézni. A fejlesztési vezetõ pozitív példaként említi a magyar szabályozók számára a román szénhidrogén koncessziós tendereket és a német geotermikus szabályozást is.

Forrás: portfolio.hu

Az MGFA a programhoz csatlakozó vállalkozók érdekében hozta létre a partnereivel és szponzoraival a Sikeres Vállalkozók VIP Klubját. Az önsegítõ vállalkozói klubhoz minden magyar vállalkozás csatlakozását várják, amelyek szeretnék a gazdaságilag nehéz idõket az MGFA kínálta lehetõséggel túlélni.

Minden cég és vállalkozás, amely a klub tagja, ezidõ alatt ingyenesen megkapja heti bontásban az üzleti ötletek színe-javát, amit Magyarországon még nem valósítottak meg, de Magyarországon igény lenne megvalósításukra, és világszerte bizonyított a projekt/ötlet pénzügyi sikeressége, így biztos egzisztenciát jelenthet akár  megyénként vagy településenként a megvalósítójának.
 
Az ötletek jelentõs részéhez alig van szükség extra tõkére, mert a jelenlegi vállalkozási tevékenységhez illeszthetõ, de már úgy, hogy milliós bevételeket hozhat megvalósítójának havonta, hetente, de akár naponta is.
Néhány ötlet olyan nagy jelentõségû, hogy hazai bevezetõje rövid idõ alatt kitörhet a kkv-k közül: jelentõs vállalatbirodalom építhetõ az egyszerû ötletre.
Minél több vállalkozás csatlakozik az alapítvány által létrehozott klubhoz, annál több cég maradhat talpon, mentheti meg a vállalkozás tulajdonosainak családi egzisztenciáját, valamint a vállalkozásnál dolgozó alkalmazottak munkahelyeit.
 
A vállalkozássegítõ szervezetek a kezdeményezéstõl több ezer vállalkozás, ill. többtízezer munkahely megmentését várják.
 
Minden csatlakozott vállalkozás a tagsága alatt ajándékba kap egy 150 polcos internet áruházat, ill. internetes bemutatótermet, valamint számtalan vállalkozásokat segítõ, költségcsökkentõ lehetõséget is, például filléres mobiltelefon-elõfizetést, amellyel akár a csatlakozottak partnercégeiket is ingyen hívhatják éjjel-nappal. Vállalkozássegítõ lehetõségeket úgy állította össze az MGFA, hogy ezzel is a cégek globális online jelenlétét és az e-kereskedelem hazai fejlõdését támogassa.
 
Az üzleti ötletek, gazdasági projektek, franchise megoldások, gyártási és konstrukciós ajánlatok gyûjtése tovább folytatódik.
 
Az érdeklõdõ vállalkozások a következõ honlapon tudnak fél perc alatt regisztrálni, majd  jelentkezni a Sikeres Vállalkozók VIP Klubjába: http://www.uzleti5letek.info
 
Néhány kiegészítõ információt pedig a társhonlapon tudhatnak meg: http://www.vallalkozasokert.info 
Érdeklõdni lehet a programról: 
Tel.: +3670-398-9160
e-mail: info@gazdasagifelemelkedesert.com

 Az uniós céloknak megfelelõen vasárnaptól tovább növelték a bioüzemanyag kötelezõ arányát a hazai üzemanyag-forgalomban, ezentúl a kutak bevételének legalább hat százalékának növényi eredetû üzemanyagból kell befolynia.

Az E85 (85 százalék bioetanol, 15 százalék benzin) alacsony adótartalma miatt száz forinttal olcsóbb, mint a benzin, jelenleg 254 forintba kerül literenként. Egy teli tank E85-tel akár ötezer forintnál is  többet lehet spórolni a 95-ös benzinhez képest, így az utóbbi idõben már a hagyományos benzines autókhoz is egyre többen kezdték el tankolni a zöldbenzint.

Tankoljuk, mert olcsó

Beszédes, hogy bár etanolos új autó alig kelt el Magyarországon az elmúlt években, ennek ellenére az idei év elsõ négy hónapjában a tavalyi egész éves mennyiség kétszerese fogyott E85-ös üzemanyagból. A vám- és pénzügyõrség statisztikája szerint 2009 szeptemberében még csak 323 ezer liter fogyott E85-bõl, fél évvel késõbb már 664 ezer. Márciustól ennél is nagyobb növekedés indult be: augusztusban már 3,77 millió liternyi E85-öt tankoltunk.

Az E85 hátránya, hogy akár 20-30 százalékkal is többet fogyaszt belõle a motor, és ha az átalakítás nélküli benzines autóba valaki a felesnél magasabb arányban tankolja, az motorkárosodást is okozhat. Mínusz 5-10 Celsius-fok alatti hõmérsékleten, pedig nehezebb lehet beindítani az autót. Az autósok azonban még így is sokat spórolhatnak a bioüzemanyagon, azt viszont, hogy környezetvédelmi szempontból is indokolt-e a támogatása, egyre többen vitatják.

Károsabb, mint a benzin?

A bioüzemanyag káros a környezetre, állapította meg legutóbb egy novemberi tanulmány, amely szerint ha az unió 2020-ra valóban 9,5 százalékra növeli a zöldbenzin arányát az üzemanyag-forgalomban, azzal nagyjából kétszer annyira veszélyezteti a klímát, mintha maradna minden a régiben.

A káros hatást elsõsorban az okozza, hogy a bioüzemanyagok elõállításához szükséges növények termesztéséhez új termõterületeket kell bevonni, ez pedig a klímaváltozás lassításában kiemelten fontos szerepet játszó erdõségek csökkentésével jár. A gabonatermesztés céljainak megváltoztatása az élelmezésben problémákat okozhat - vélte a tanulmány.

További probléma, hogy nem készült eddig olyan elemzés, amely tartalmazná az agroüzemanyagok teljes energiamérlegét, vagyis, hogy az energianövények termesztéséhez, feldolgozásához, a mûtrágyagyártáshoz, a nyersanyag és a köztes termékek szállításához mennyi fosszilis üzemanyagot használnak fel. Ezek mértéke egyesek szerint akár meg is haladhatja azt a mértéket, amit a benzinhasználat csökkentésével spórolunk.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/12/09/habzsoljuk_a_zoldbenzint/

 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a környezetvédelemmel foglalkozó szakmai közönség elõtt tartott elõadásukban a vezetõk hangsúlyozták: a kormány a cselekvési tervben egy olyan szakmai és civil egyeztetéseken megvitatott és elfogadott irányvonalat kíván felvázolni, amely az ország gazdaságpolitikai stratégiájával összhangban, a zöldgazdaság-fejlesztési kritériumoknak megfelelõen nyújt segítséget a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányának elérésére 2020-ra.

A cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthetõ az Európai Unió által Magyarország számára elõírt - megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes - 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék – elérését is lehetõvé teszik. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikérõl a középmezõny alsó részébe lép elõ.

A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának elõmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlõdését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják, hiszen a megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság-fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti.

A cselekvési terv bemutatja és kijelöli mindazokat a támogatási programokat, pénzügyi ösztönzõket, amelyek a megújuló energiaforrások felhasználását elõmozdító beruházásokat segíthetik elõ. Felvázolja azokat a szabályozási ösztönzõket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel elõremozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése, és meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket - oktatás, szemléletformálás -, amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi peremfeltételek alakítását szolgálják.

Magyarország Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének munkaváltozatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium több fázisban egyeztette különféle szakmai és civil szervezetekkel, az iparági képviselõkkel és a zöld szervezetekkel.

A szakmai egyeztetések mellett a tervezetet a minisztérium a honlapján keresztül a közeljövõben társadalmi egyeztetésre bocsátja, amelynek során a teljes anyag minden érdeklõdõ számára megtekinthetõ és véleményezhetõ lesz - írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. (MTI)

 A konferenciát Dr. Csányi Sándor, az Egyetem Mezõgazdasági és Környezettudományi karának dékánja nyitotta meg, egyben hangsúlyozta, hogy az egyetem fontos szerepet tölt be a biomassza hasznosításának technológiai fejlesztéseiben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõje, Gémesi Zsolt a hazai bioenergia-hasznosítás fejlesztéspolitikai irányait vázolta fel. Elõadásában a frissen elkészült Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervrõl is beszélt, többek között arról, hogy az EU által az ország végsõ energiafelhasználásában kötelezõen elõírt 13%-os megújuló-részarány helyett a Terv valamivel ambiciózusabb 14,6%-ot vállalt. Ennek elérésében, vélhetõen, a biomasszának döntõ szerepe lesz.

Varga Katalin, az ENERGIAKLUB munkatársa a 17 európai egyetem, kutatóintézet és tanácsadó iroda által közösen szervezett COACH BioEnergy projektet mutatta be. A program legfontosabb feladata, hogy megfelelõ információs háttérrel és egy nemzetközi tanácsadó hálózattal ösztönözze a fenntartható biomassza-felhasználás elterjedését. Így a helyi és regionális döntéshozók éppen úgy a program célcsoportjai között vannak, mint az illetékes minisztériumok, vagy éppen a gazdák. A program honlapján keresztül hamarosan elérhetõk lesznek a partnerek által feltöltött anyagok: tanulmányok, kutatási eredmények és más hasznos információk, például az energianövények termesztésérõl és betakarításáról, a biomassza valóban hatékony energetikai átalakításáról, illetve logisztikai kérdésekrõl. Az Energiaklub a projektben kommunikációs partnerként vesz részt.

Kovács Emese (ENERGIAKLUB ) a jövõ évben induló Biomassza Bajnokságot mutatta be. A rendezvény a nemzetközi Megújuló Erõforrások Bajnokok Ligájának a része és a szervezõk reményei szerint a helyben rendelkezésre álló alapanyagokkal dolgozó, a helyi hõigényre alapozott méretû, decentralizált projektek elterjedését segíti majd Magyarországon is.

Szada település példáján keresztül mutatta be Kohlheb Norbert, a Szent István Egyetem munkatársa a stratégiai tervezés lehetõségeit. Hogyan kell egy új biomassza-projektnél figyelembe venni a helyi lehetõségeket és igényeket, milyen hasznai és lépései vannak egy tervezési folyamatnak, milyen beruházási költségekkel lehet számolni különbözõ autonómia-szintek mellett, vagy hogyan kapcsolódhat be például a helyi erdészet a projektbe – a résztvevõk ehhez és hasonló kérdésekre kaphattak választ az elõadásból.

Az Energia Központ munkatársának, Soltész-Lipcsák Melindának az elõadása az „Uniós támogatási források felhasználásának eddigi tapasztalatai, hasznos tippek projektfejlesztéshez” címet kapta. A 2009-2010-es pályázati idõszak bemutatásából például kiderült hány pályázat került támogatásra, illetve milyen volt a megítélt támogatások mértéke. A pályázatokban megjelölt leggyakoribb technológiák mellett a lakossági lehetõségekrõl is szó esett, illetve néhány pozitív, követendõ példa is bemutatásra került.

A délutáni elõadásokon a sikeres biomassza-projekteké volt a fõszerep. Garai Zsolt, a Riebenbauer Mérnöki Iroda munkatársa elõször általánosságban beszélt a biomassza-hasznosítás elõnyeirõl, a projekttervezés fontos fázisairól, majd a pornóapáti, gyömrõi, szegvári és fertõdi fûtõmûvek bemutatásán keresztül tért rá a gyakorlatiasabb kérdésekre. Monoki József Örményesrõl érkezett, és a településen megvalósult, komplex szemléletû energiahatékonysági és biomassza-projektrõl beszélt. Vaszkó Csaba a WWF Magyarország tiszatarjáni projektjét mutatta be, amely a helyi környezeti, társadalmi és gazdasági problémákra ad választ. Elõadásából kiderült, hogy az ártér milyen szerepet játszhat egy folyóparti település energiaellátásában, és egyben hogyan lehet hatással a hátrányos helyzetû települések foglalkoztatási gondjaira. Dr. Nagy József a Bükk-Makk Leader-ROMAVIRKA program aktuális állását vázolta fel, amely a kb. 270 000 lakost érintõ észak-magyarországi régióban egy egyedülálló virtuális okos hálózat kiépítését szolgálja, a helyi környezeti adottságok és a foglalkoztatási szempontokat figyelembe véve.

A konferencia a RES Champions League  és a Coach BioEnergy projektek támogatásával valósult meg.

Szakértõk úgy vélik, a megújuló energia alkalmazása nemcsak az ország széndioxid-kibocsátására lesz jótékony hatással, hanem az üzemeltetési költségeket is töredékére csökkenti.

A közúthálózatok tekintetében Olaszország nyolcvanhat évvel ezelõtt már kivívott magának egy "világelsõ" címet: 1924-ben Milánó és Varese között adták át bolygónk elsõ autópályáját. A kétszer két sávos útszakasz a taljánok népszerû nagyvárosát kötötte össze a még népszerûbb északi kirándulóhelyekkel: a Comói illetve a Maggiore tóval. Azóta már valamennyi fejlett ország kiépítette a maga gyorsforgalmi úthálózatát, így nem tûnik annyira érdekesnek, ha valahol ismét újabb autópályát avatnak.

Olaszországban azonban most ismét a figyelem középpontjába került egy beruházás. A szicíliai A18-as autópálya Catania és Siracusa közötti 30 kilométeres új szakasza lesz ugyanis az elsõ a világon, ahol csak és kizárólag a napelemek biztosítják majd az energiaellátást. Az út mentén - 2,8 kilométer hosszan és 100 méter szélességben - telepített mintegy 80 ezer szolár panelbõl kapják az energiát a kijelzõk, a segélyhívók, az alagutakban lévõ világítótestek és a szellõzõ rendszerek is. A beruházás összköltsége 60 millió euró. A napelemek várhatóan 12 millió kilowattóra energiát termelnek évente. A szakemberek szerint ezzel mintegy 31 ezer tonna olajat válthatnak ki, ami azt is jelenti, hogy évente körülbelül 10 ezer tonnával csökkentik az ország széndioxid-kibocsátását. 

A Catania és Siracusa közötti szakasz egyébként nem az elsõ közúti projekt Olaszországban, ahol a megújuló energiaforrások kulcsfontosságú szerepet kaptak. Az elmúlt hónapokban szintén Szicíliában az A20-as, Messinát Palermóval összekötõ autópálya mentén helyeztek el napelemeket, melyek a kiszolgáló épületek energiáját biztosítják. Észak-Olaszországban pedig Az A22-es autópályánál (mely az Alpokon keresztül Ausztriába vezet), a hangszigetelõ korlátokat egy kilométernyi hosszan napelemekbõl építették. A szolár panelek évente mintegy 680 ezer kilowattóra energiát termelnek, mely a közeli települések energiafelhasználásának 20 százalékát fedezik. 

A megújuló energiaforrások alkalmazása mellett az energiahatékonyságra is odafigyelnek az olasz autópályákon: a hagyományos izzókat energiatakarékos LED-es fényforrásokra cserélik szerte az országban. 2009-ben összesen 6378 energiafaló világítótestet cseréltek le takarékosabbra, idén pedig összesen 11 ezer cserét terveznek. 

A mediterrán ország minden téren igyekszik kihasználni fekvésébõl adódó elõnyét. Néhány hete jelentették be, hogy indulhat az ország legnagyobb naperõmû-projektje Puglia régióban. A Schneider Electric megoldásaival épülõ napelemes erõmû éves áramtermelése várhatóan 56 GWh lesz, ami egy negyvenezres lélekszámú kisváros energiaigényének felel meg. Az erõmû révén évente 28 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerülhet a légkörbe, mint ha ugyanezt az energiamennyiséget egy hasonló teljesítményû, fosszilis tüzelõanyagokon alapuló erõmû termelné meg. Az erõmûpark 600 ezer darab napelembõl áll majd, amelyek több mint 100 hektáros területet fednek majd le.


Vitákat gerjesztett a messinai híd
A messinai híd ("Ponte sullo Stretto di Messina") az olasz szárazföldet, azaz az E 45-ös számú köti majd össze a szicíliai várossal. A híd építése a politikai élet szereplõit is megosztotta. Míg Silvio Berlusconi kormányfõ ragaszkodik hozzá, az ellenzék szerint fényûzés és pénzkidobás. Az építmény 3666 méter hosszúságú lesz, így ha felépül, a világ leghosszabb függõhídjaként tarthatják majd számon. A létesítményt a tervek szerint 2016-ban adják majd át a forgalomnak. Az összköltségek legjobb esetben eléri a négymilliárd eurót, ám valószínûleg ennél is sokkal többe kerül majd.

 Ahogy azt Nagy Imre, a tervezõ-kivitelezõ Soltec Kft. mûszaki vezetõje elmondta, a rendszert többek között oktatási céllal valósították meg.

A rendszer hõtermelõ eleme 44 db síkkollektor, amelyek a lapos tetõn kerültek felszerelésre, déli tájolással. A kollektorok rögzítése betonballasztos rendszerrel történik. Erre vonatkozóan a DIN 1055, DIN 4113 valamint DIN 18800 szabványok 150 km/h szél- és 1,25 kN/m2 hóterhelést írnak elõ. Közvetlenül a kollektoroknál lévõ csõvezetékek rögzítésének a csõvezeték hõtágulásából adódó méretváltozásokat kompenzálnia kell. Az elõre gyártott ellensúly kialakítása ezt eleve biztosítja.

A különbözõ felületû mezõk pontos beszabályozhatósága miatt a kollektoros mezõkön átáramló folyadék mennyiségét tömegáram-szabályzó visszatérõ ágba való elhelyezésével biztosították (a szabályzó csillapítási hossza 250 mm a pontos mérés végett). A mikrobuborék leválasztását légleválasztó (kézi mûködtetésû szeleppel) elõre menõ ágba építésével végzik (automata légleválasztó beépítése tilos).

A hõtermelõ és a rétegtöltõ modul összekötését kívül horganyzott szénacél csõvel, présidomos kötésekkel kivitelezték. A tetõn kiépített csõvezeték szigetelését alukasírozott kõzetgyapot csõhéjjal végezték, a csõátmérõvel közel megegyezõ falvastagságú kivitelben. Az idõjárás- és kártevõvédelmet Ecatek burkolat biztosítja.

A biztonsági szelepen lefúvó szolárfolyadékot gyûjtõedénybe kell felfogni, az edény és a szelep között a vezeték szigetelése tilos! A rétegtöltõ 120 modul tágulási tartályokkal való összekötése közé egy visszahûtõ tartály beépítése indokolt volt a nagy mennyiségû kollektor és a viszonylag rövid csõszakasz miatt, a tágulási tartályok membránjának védelme érdekében. Az e célra kiépített csõvezeték szigetelése tilos! A tágulási tartályokat egyenként véletlen elzárás elleni és mintavételi csappal ellátott szeleppel kell szerelni, amiket a beüzemelésig zárva kell tartani. A tágulási tartályok alapnyomását feltöltés elõtt ellenõrizni kell (elõnyomás 2,5 bar). Feltöltés utáni nyomás a rendszerben 3,1 bar.

A töltõegység csatlakoztatása a sorba kötött 2 db tárolóhoz O42 kívül horganyzott csõvezetékkel készült. Miután a fûtési kör térfogata a 2 db puffertároló miatt jelentõsen nõtt, ezért 300 literes fûtési tágulási tartályt építettek be. A tárolókhoz csatlakoztatott tágulási tartályban az alapnyomás 1 bar, feltöltött hideg állapotban a rendszer nyomása 1,2 bar.

A használati meleg víz elõállítása frissvíz-modullal történik. A HMV-oldali csõvezetékeket rézcsõvel, forrasztásos eljárással, az ivóvízvezetékekre vonatkozó elõírások betartásával kellett kialakítani a kapcsolási rajzon feltüntetett módon. A hõközpontban a csõvezeték szigetelését min. 30 mm falvastagságú alukasírozott kõzetgyapot csõhéjjal végezték. Az ivóvízvezeték szigetelését 9 mm vastagságú szigeteléssel látták el mind a hideg-, mind a melegvíz-ágon.

Napkollektor vezérlés, a mûködés elve

Ha a kollektorhõmérséklet körülbelül 7 °C-kal magasabb, mint a tároló hõmérséklete, az A (szolár köri) szivattyú egy állandó fordulatszámon mûködésbe lép. Ekkor a háromjáratú keverõszelep a szolár kört leválasztja a lemezes hõcserélõrõl, egészen addig, amíg el nem érjük a beállított szükséges hõmérsékletet (a lemezes hõcserélõ „fagyálló funkciója”). Ha az elsõdleges áramlási hõmérséklet a rétegfeltöltõ modulban körülbelül 3 °C-kal magasabb, mint a tároló hõmérséklete, a tároló töltõszivattyúja – a megfelelõ fordulatszámon – elkezdi tölteni a puffertárolót, egészen addig, amíg el nem éri a maximális 90 °C-ot. A vezérlés az A2-es szivattyú állítható fordulatszáma segítségével megpróbálja minél gyorsabban 63 °C-ra felmelegíteni és szinten tartani a tárolót. Ha a másodlagos áramlási hõmérséklet a rétegfeltöltõ modulban körülbelül 3 °C-kal magasabb, mint a tároló hõmérséklete, akkor elkezdõdik a tároló felsõbb rétegeinek felfûtése a váltószelep segítségével.

A frissvíz-modul nagyon hatékonyan és higiénikus módon állítja elõ a meleg vizet, és ezzel együtt növeli a rendszer hatékonyságát is. Már a legkisebb HMV-mennyiség esetében is az áramláskapcsoló elindítja a töltõszivattyút szabályozott fordulatszámon, mely a lemezes hõcserélõre irányítja a meleg puffertároló vizét. A modulban elhelyezett háromjáratú keverõszelep megakadályozza a vízkõképzõdést a lemezes hõcserélõ HMV-oldalán a pufferoldali hõmérséklet szabályozásával. A modulból kilépõ meleg víz hõmérséklete kb. 5 °C-kal alacsonyabb, mint a beállított keverési hõmérséklet (ez állítható 45 és 65 °C között – a gyári beállítás 55 °C). A frissvíz-modulban egy elektromosan vezérelt háromjáratú váltószelep segítségével a lemezes hõcserélõbõl visszatérõ víz – cirkuláció esetén – a puffertároló középsõ részébe, míg melegvíz-használat esetén a tároló alsóbb rétegébe kerül (amennyiben a hõmérséklete alacsonyabb 35 °C-nál).

A beépített cirkulációs szivattyú (Hmax = 1,2 bar) mûködtethetõ idõkapcsolóval vagy melegvízcsap-nyitásra indítható (visszatérõ hõmérséklet-érzékeléssel és kikapcsolással).

A puffertároló felsõ harmadának esetleges fûtését egész évben a hagyományos fûtésrásegítõ rendszer (gázkazán) érzékelõje vezérli.

1. A beton kollektortartó közel 225 kg súlyú. Szabadon választható, hogy 30 (idõszakos-nyári) vagy 45% (egész éves) lejtésszögû változatot alkalmazunk. Ezzel az eljárással a kollektor ellenáll a 150 km/h szélterhelésnek. Magas lábazatánál számoltak a mértékadó 30 cm hómagassággal.

2-3. Szabadalommal védett a hegesztési eljárás.

4. A teljes kivitelezés két hetet vett igénybe, a munkásszálló melegvíz-ellátása a munka ideje alatt folyamatos volt.

5. A betontartó elemen a helyszínen pontosan beállítható a vízszint.

6. Az egyes kollektormezõkön külön-külön beállították és megadott idõközönként ellenõrzik a tömegáramokat, így az egész rendszernek egyenletes lesz a hõterhelése, nem lesz „kigõzösödés”.

7-8. A beton tartóelem kollektorral ellentétes oldalán, a szabad vályúrészben bilincselés nélkül vezethetõ a hõszigetelt csõvezeték.

9. A mezõk végén kézi légtelenítõket helyeztek el, melyeket az üzembe helyezés alkalmával, illetve a 3-5 éves karbantartó szervizek alkalmával használnak. Sok kivitelezõ automata légtelenítõket szerel fel, mely „kigõzösödés” esetén elengedi a légnemû szolár-folyadékot. Ebben az esetben sajnos az üzemeltetõnek rendszeresen pótolni kell azt.

10. Lapos tetõs kialakítás esetén a szolárrendszer az épület legmagasabb szerkezete, így elengedhetetlen a villámhárító-rendszer csatlakoztatása a kollektormezõhöz.

11. Maximum hat síkkollektort lehet fix (rézcsõ) kapcsolattal összeszerelni. Az így kialakított hatos csoportokat a dilatáció érdekében flexibilis csõvel kötik egymáshoz.

A munkásszálló alapadatai:
Férõhelyek száma: 150 fõ
Szintek száma: 5
Szobák száma: 40
Kihasználtság: 70-80%
Étterem: napi 50 adag meleg étel készítése
Napi HMV-igény:
- tisztálkodásra: 6000-7500 liter
- étterem: 350 liter
Egyidejûség/csapolási pontok száma:
- Szintenként 3 zuhany + 4 csap
- Exkluzív szobák (2 db): 2 zuhany + 2 csap

 Elõször ment bele abba a kínai vezetés, hogy önkéntes szén-dioxid-csökkentéssel a Kínai Népköztársaság hozzájárul ahhoz, hogy új, nemzetközi jogilag is kötelezõ megállapodás váltsa fel az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló kiotói egyezményt.

A kiotói megállapodás 2012-ben lejár. Az ENSZ klímaváltozási programja (UNFCCC) keretében tárgyaló állam- és kormányfõk a tavaly decemberi koppenhágai konferencián nem tudtak összehozni új, a kiotóit leváltó megállapodást, így a feladat részben az idén Cancúnban (Mexikó) és fõként a 2011-es, Dél-Afrikában szervezett tanácskozás feladata.

A koppenhágai sikertelenséghez többek között a kínai húzódozás is hozzájárult. A kiotói jegyzõkönyv jelenleg nem vonatkozik a két legnagyobb CO2-kibocsátó államra, az USA-ra és a Kínai Népköztársaságra - ezért jelentõs a mostani kínai bejelentés Cancúnban. A kínai tárgyalók a mexikói Yucatán-félszigeten levõ üdülõvárosban elmondták: álláspontjuk szerint a CO2-csökkentési célszámokat önkéntesen kell vállalni. A kiotói megállapodást ratifikáló fejlett országok kötelezõ csökkentést kell végrehajtaniuk.

"Azok az országok, amelyek nem részesei a kiotói megállapodásnak, az UNFCCC keretében vállalhatnak szén-dioxid-csökkentést" - mondta el a kínai tárgyalócsoport vezetõje, Hszin Csen-hua (Xie Zhenhua) Cancúnban tartott sajtótájékoztatóján, tudósít a Reuters hírügynökség.

A december 10-ig tartó konferenciának az a tétje, hogy mennyiben sikerül megerõsíteni a 2009-ben, Koppenhágában kötött, jogi értelemben nem kötelezõ megállapodást. A mostani kínai önkéntes CO2-csökkentési felajánlás kompromisszumos javaslat, így a fejlett országok - köztük az EU tagállamainak - tárgyalói abban reménykedhetnek, hogy sikerül majd új megállapodással leváltani a kiotói jegyzõkönyvet.

A fejlõdõ és a fejlett államok csoportja közti ellentét abban áll, hogy a fejlõdõk egyszerûen a kiotói egyezményt akarják meghosszabbítani, ami negyven fejlett államot kötelez CO2-csökkentésre. Ezzel szemben a fejlett ipari államok - köztük az EU, Japán, Kanada és Oroszország - minden ENSZ-tagállamra kötelezõ, új egyezményt akarnak.

 Kedves látogató, felhasználó!

Ha Ön még nem ismeri portálunk lehetõségeit, kérem szánjon rá pár percet, hogy megismertethessem Önnel.

Az új portálon lehetõsége nyílik hirdetéseket feladni, akár ingyen - akár kiemelt hirdetésként.  Portálunk ötvözi az apróhirdetést és a B2B üzleti portált úgy, hogy itt csak a releváns hirdetéseket fogja megtalálni. Nem úgy, mint más portálokon, ahol a mobiltelefontól a kristálycukorig minden ömlesztve szerepel. Mi igyekszünk kategóriákba rendezni a feladott hirdetéseket, így is megkönnyítve a böngészést, nem kevés idõt spórolva meg Önnek.

Amit INGYENESEN vehet igénybe nálunk:

1. Regisztráció - a regisztráció ingyenes és nem kötelezi Önt semmire. Bármikor töröltetheti fiókját.
2. Alap csomag - lehetõsége van ingyenesen rövid hirdetéseket feladni, mennyiségi korlátozás nélkül.
3. Hirdetésfigyelõ - lehetõsége van adott kategóriák, keresések megfigyelésére, melyben a rendszer email üzenet formájában értesíti Önt, ha új hirdetést adtak fel az adott kategóriában.
4. Keresések mentése - megteheti, hogy egy, vagy több adott keresési feltételt elment a fiókjába, hogy újra és újra ne kelljen beírnia a keresõbe.
5. Kedvencek mentése - összegyûjtheti böngészés közben a potenciális hirdetéseket, majd a végén egyszerûen kiválaszthatja az Önnek megfelelõt.
6. Összevetés - a kiválasztott hirdetéseket a megadott paraméterek alapján össze tudja hasonlítani egymással.
7. Megosztás - amennyiben ismerõsének szeretne ajánlani egy hirdetést, úgy azt itt megteheti.
8. Ajánlás - a kapcsolat menüpontban felveheti velünk a kapcsolatot és ajánlhat új kategóriát, paraméter, vagy egyéb bármilyen feltételt.

Díjfizetõs szolgáltatásaink:

1. Banner elhelyezése a portálon - nézze meg médiaajánlat menüpontot.
2. Kiemelt és/vagy ajánlott hirdetések feladása a jobb észrevehetõség érdekében.
3. Vállalkozói oldal vásárlása, ahol saját bannerével saját oldala lehet a portálon belül.
4. Csomag elõfizetés - komplett hirdetési csomag vásárlása

Egy kis meglepetéssel is jutalmazzuk azokat a látogatókat, akik vették a fáradságot és elolvasták ezt a pár mondatot. Ezzel a kóddal 200 HUF extra kedvezményt vehetnek igénybe a hirdetések feladásakor. A kupon kódja: AJANDEK-200

A kupon csak 100 alkalommal vehetõ igénybe! 50 alkalommal magánszemélyként és 50 alkalommal jogi személyként! Regisztráció szükséges a kupon felhasználásához!

Siessen, használja fel Ön elsõként!